Forrás, 1972 (4. évfolyam, 1-6. szám)
1972 / 6. szám - HAZAI TÜKÖR - Zoltán Zoltán: Magyar tájak versenyfutása
közelről sem éri el Ormánság vagy Sárköz 88—90%-os kiépítettségi fokát. Kétségtelen, hogy az utóbbi községekben sokkal kevesebb járdát kellett ehhez építeni, mint az Alföldön. A legalacsonyabb a kiépített járdák aránya a Kiskunságban (18,2%) és Göcsejben (22,3%). Az egyes tájegységek lakosainak életszínvonalára kiskereskedelmi vásárlásaik nagyságából is következtethetünk. Igaz ugyan, hogy itt a legfejlettebb területek esetében is a kiskereskedelmi vásárlások egy főre jutó értéke csak fele az országos átlagnak. Ebből a szempontból a Nagykunság, Hortobágy környéke és a Mezőföld lakosai járnak az élen, bár meg kell jegyeznünk, hogy a bejáró dolgozók nem lakóhelyi vásárlásai jelentős mértékben torzíthatnak ezeken az adatokon. A legalacsonyabb egy főre jutó kiskereskedelmi vásárlást lebonyolító tájegységek bizonyos mértékig jelezhetnek valamit. Ez a mutató a legalacsonyabb a Szatmár-beregi síkságon, Göcsejben, Sárközben, Nyírségben és a Hajdúságban. Ezen belül az élelmiszervásárlás a legalacsonyabb Szat- már-Beregben, Jászságban, Bácskában, Hajdúságban és a Nyírségben, bár lehet, hogy ezeket némileg ellensúlyozza a saját termelésből történő nagyobb arányú fogyasztás. A ruházati forgalom a legalacsonyabb a Kisalföldön, Sárközben, Kiskunságon és Szat- már-Beregben. A vendéglői fogyasztás pedig Göcsejben, Kiskunságban, Nyírségben és Szatmár-Be regben. Az orvosi ellátottság a legkedvezőbbnek tűnik Ormánságban, ahol 2355 fő jut egy körzeti orvosra. Ezt követően a Bácskában, Jászságban. De nem sokkal rosszabb a Kisalföldön, Nyírségben, Szatmár-Beregben és a Hortobágy környékén sem, ahol párszáz fővel több lakos jut egy körzeti orvosra. Az óvodai ellátottság a legjobb a Sárközben (ezer lakosra 32 férőhely), majd Bácskában és a Nagykunságban. A legkevésbé mondható jónak az Ormánságban (8 férőhely), Göcsejben, Kiskunságban és Szatmár-Beregben. Az általános iskolai férőhelyek tekintetében a legnagyobb zsúfoltság a legnagyobb népszaporulattal rendelkező tájegységeknél mutatkozik. így a Hajdúságban, Nyírségben, Hortobágy környékén és Szatmár-Beregben, ahol 50 vagy ennél több általános iskolai tanuló jut egy tanteremre. A Dunántúlon ehhez hasonló zsúfoltság csak a Mezőföldön mutatkozik (44 fő egy teremre). A középiskolákban hasonló a helyzet. Az ezer lakosra jutó középiskolai tanulók tekintetében érdekes módon a leglemara- dottabb tájegységek vezetnek. A Nagykunságban és Nyírségben 20 fő ez a mutató, ami minden valószínűség szerint azzal magyarázható, hogy kellő számú ipari munkahely hiányában a fiatalokat — és különösen a lányokat — gimnáziumba adják továbbtanulni, abban a reményben, hogy 18 éves fejjel, ha helyben nem is, de más területen jobban találhatnak kedvükre való munkát. Ezen kívül még a Jászságban és Szatmár-Beregben magas a középiskolai tanulók aránya. A többi tájegységnél 6—8 ezrelék körül mozog. (Bácskában és Sárközben a legalacsonyabb, 4 ezrelék körül van.) Az ezer lakosra jutó könyvtári kötetek száma általában elég kiegyensúlyozott képet mutat. A legjobb a helyzet a Nagykunságban, Jászságban, Ormánságban és Göcsejben: 1500 kötet felett. Viszonylag a legalacsonyabb a Kiskunságban, Hajdúságban, Hortobágy környékén és Bácskában: 1000 kötet körül. Az ezer lakosra jutó művelődési otthoni férőhelyeket tekintve Ormánság (195 férőhely), Szatmár-Bereg, Göcsej és a Kisalföld áll a legjobban. Különösen a Hajdúságban és a Kiskunságban nagyon kevés a férőhely: 49—65 fő között. A rádióelőfizetők aránya tekintetében, Bácska, Nagykunság, Sárköz, jászság, Kisalföld, Mezőföld, Ormányság és Hortobágy környéke vezet: 215—240 előfizetővel ezer lakosra. Bizonyos mértékig ezektől leszakadva következnek: Nyírség, Szatmár-Bereg, Göcsej, Kiskunság és Hajdúság. 55
