Forrás, 1972 (4. évfolyam, 1-6. szám)
1972 / 6. szám - HAZAI TÜKÖR - Zoltán Zoltán: Magyar tájak versenyfutása
megoldás, de az egyes tájak teljes kiürítése, elnéptelenedés — úgy érzem — aligha egyeztethető össze a szocialista társadalom lényegével. A problémát bizonyos ponton túl — és lassan erre a pontra érünk — az elvándorlás azért nem képes megoldani, mert abban a legenergikusabb korosztályok érdekeltek. Ezek eltávozása az ilyen tájak lakosságának kor szerinti összetételét annyira megrontja, egyoldalúvá teszi, hogy amellett a népesség és a munkaerő egyszerű újratermelése sem biztosított. A lakosság annyira elöregszik, hogy a termelés eddigi alacsony színvonalának fenntartása, a létminimumhoz szükséges jövedelem előteremtése, a lakóépületek egyszerű állagmegóvása is kétségessé válik. Ezek a problémák társadalmi vezetésünk előtt ismertek. A gyenge természeti adottságú termelőszövetkezetek állami támogatása állandóan napirenden van. Úgy tűnik, ez csak részmegoldás. A gazdálkodás nem kielégítő színvonala, szerkezete mélyen rányomja bélyegét az ott élő emberek életkörülményeire is. Alacsony az ellátottsági színvonal az egészséges élethez feltétlenül szükséges vízellátástól a kulturális szükségletekig bezárólag. E területek problémáinak komplex megoldásával mélyrehatóan kell foglalkoznunk. Ennek szükségességét kívánjuk a cikk további részében bizonyítani. Kik és miben versenyeznek? Azt már viszonylag korán felismertük, hogy a fejlődés országos mutatóinak és átlagainak figyelemmel kísérése mellett a területi színvonalkülönbségek elemzésére is nagyobb súlyt kell helyezni. Ám ezek az elemzések legtöbbször csak a tervezési-gazdasági körzetek, vagy a megyék mélységéig történnek, és így a tájak összehasonlító vizsgálatai elsikkadnak. Pedig az ormánsági embereket aligha nyugtathatja meg, hogy Baranya megye szépen fejlődik, ha ez a fejlődés döntően Pécsre és még néhány városra és környékére terjed ki elsősorban. De ugyanezt mondhatnánk Vas megye esetében Őrségre, Zalában Göcsejre és Hetésre, Somogybán Zselicre és így tovább. E tájak korábbi egyoldalú gazdasági szerkesztése még korántsem oldódott fel teljesen. Legtöbbjükben még ma is a mezőgazdaság képviseli a legfőbb gazdasági ágazatot, amit súlyosbítanak a rossz természeti adottságok is. Sok helyen ezért még termelőszövetkezetek sem alakultak. E tájak többségében azonban értékes erők szunnyadnak kiaknázatlanul, amelyeket minél előbb fel kell tárnunk a gazdasági tájkutatás módszereivel. Ezzel nemcsak az ott élő emberek, hanem az ország is sokat nyerne. Az összehasonlító vizsgálatokba 13 jellegzetes magyar tájegységet vontunk be. Ezek népességük száma alapján nagyságrendben a következők: Tájegység megnevezése Terület kh-ban Népesség ezer fő Községek száma Kiskunság 1 151 748 414,0 102 Nyírség 709 385 376,6 139 Mezőföld 631 356 275,5 85 Kisalföld 580 852 227,8 144 Szatmár-beregi síkság 270 669 104,9 92 Bácska 301 389 98,1 29 Hajdúság 182 976 89,6 16 Jászság 194 077 84,0 20 Hortobágy és környéke 263 632 62,3 11 Göcsej 147182 51,0 74 Nagykunság 156 042 48,7 10 50
