Forrás, 1972 (4. évfolyam, 1-6. szám)

1972 / 6. szám - Tornai József: Találkozási pontok

Abban a pillanatban meg is láttam. Nagy présgépnél dolgozott, ülve. Frissen vasalt kék köpeny, figyelmesen bekötött fej, majdnem szív alakú arc. Igen, és víztiszta, kerek, kék szemek. Minden mozdulatával erősítette bennem a rend, a biztonság érzetét.

Visszamentem az irodába.

Ezzel a lánnyal kell járnom. Biztosan nem ért úgy Baudelaire-hez, mint B., de meg tudja fésülni a haját, ki tudja vasalni a ruháját, ami B. szerint kispolgári megszokás.

Ott kell hagynom B-t és vele járnom.

Csakhogy menyasszony volt; a vőlegénye katona. Alig várták, hogy leszereljen. Utána azonnal megesküsznek.

Az emberek azonban meghalhatnak. Mindenki meghal. Az afiú is meghalhat ma éjjel. Világos, miért ne halhatna meg? Akkor aztán semmi akadály. Mondjuk, reggelre halva találják az őrségen. Egy hét múlva már kézen fogva járhatunk.

Később rengeteg dolgom volt. Este megint B-vel vitatkoztunk. Szerinte csakis kispolgárok nem bírják ki, ha rendetlenség van a szobában. B-nél ugyanis már semmit sem lehetett megtalálni. Némelykor órákig keresett egy blúzt, egy hajcsatot.

Reggel újra álmosan nyitottam ki a fiókom. Dolgozni kezdtem. A sorok vége felé mindig lecsukódott a szemem. Egyszercsak látom, jön be a magas, kékszemű lány az irodaajtón. Köpeny nélkül, fekete gyászruhában.

3. Két fekete golyó

— Are you English?

— Non capito.

— Sind Sie deutsch?

— Nicht verstehen.

Beállt a villamos, fölszálltam a feltűnően könnyed lépésű, nyúlánk lány után. Fekete haját is úgy hordta: meg voltam győződve, hogy angol vagy német nő. A kocsiban az első pillanatban nem találtam. Aztán előkerült. Az orrom előtt veszett össze egy férfival, aki elfoglalta előle a helyet.

— Nézze, milyen szemtelen, képes leülni egy nő előtt!

— Micsoda emberek vannak!

Helyeseltem, pedig nem volt igaza. Meglepetten nézett rám nagy diószemével; lezöttyentünk a duplaülésre. Az elegáns strandtáskát ölébe vette, hogy elférjek mellette.

— Árulja el, miért dobta be a nagy vezércselt?

— Nem vicc, csakugyan angolnak néztem.

— De miből?

— Sokkal könnyedébb a mozgása, mint más nőknek.

— Két évet végeztem a Balettintézetben.

— Látja, nem is nagyon tévedtem.

— De azért van nálam valami angol is.

Belenyúlt a táskájába és kicsit kiemelte a nylonba csomagolt fürdőruhát. — Ez angol, nemrégen vettem. — Bizalmas lett. Előre bejelentette, hogy leszáll. Mondtam neki, elkísérem. Megköszönte. Hosszas magyarázatba fogtam, milyen gyönyörű, nagy, fekete szeme van. Megköszönte. Aztán kiderült, hogy táncolni megy, várja ott valaki.

— Inkább találkozzunk holnap este külön, jó?

Bemutatkoztunk egymásnak, könnyed csók és elbúcsúztunk. Nyolc óra múlt, tizenegy felé visszamentem a kerthelyiséghez, ahol táncolt. Nem is bújt túlságosan össze a partnerével. A helyiség tizenegykor zárt. A fiú elkísérte a villamosig.

10