Forrás, 1972 (4. évfolyam, 1-6. szám)
1972 / 5. szám - HAZAI TÜKÖR - Hegyi Imre: Ki a szegény, ki a gazdag?
én ... az első gyerek után, úgyhogy máma vagy holnap ki is váltjuk . . . csak addig, hogy főzni tudjak. — Szóval: nincs főznivaló? — Nincs ... — És mit főz ebből a pénzből? — Veszek disznóhúst, és aztán csinálok pörköltet nokedlivel ... — A férje tudja, hogy idejött a zálogházba? — Igen, tudja. — Közösen határozták el, hogy mit adnak be? — Nem, mondtam neki, hogy beadom az én pulóveromat, de azt nem veszik be, hát kénytelen vagyok a többit beadni. * (Kutyakozmetikában.) — Megérkezik a kutya, és akkor ...? (Agyoncigarettázott női hang:) — Akkor, kérem szépen, fölkerül az asztalra . . . most attól függ, hogy a gazdája mit kér. Nyírást, trimmelést, fürdetést. . ., kérem, melegvíz, sampon, van aki ragaszkodik, hogy ne samponnal, csak szappannal, leöblítve, ledörzsölve, és megy szárításra az asztalra . . . ugye kifésüli az ember, leigazítja, különösen, ha nyírva van. Körmei ápolva vannak, természetes... — Kik hozzák ide ezeket a kutyákat? — Orvos, ügyvéd, és azonkívül az egyszerű emberek is. — Sikk lenne a kutyatartás? — Sikk. — Miért? — Mert a másiknak van. — Mibe kerül itt egy ilyen kutyakarbantartás? — Hát kérem, mindig nagyságtól és a munkától függ. Van például, amelyik 120 forint, 140 forint. — Tudna nekem címet ajánlani, hol lehet egy ilyen uszkárt kapni? — Hoogyne, hát én foglalkozom eladással is. — Mibe kerül egy ilyen kis uszkárkölyök? — Hát kérem szépen ... 3500, 4000 sőt van 5000 forintért. Az uszkár a divat! * (Egy fiatal házaspár lakásában.) — Van, aki akkor is gazdagnak érzi magát, ha a szemlélő megdöbben a lakáskörülményeken: a mennyezet hatalmas gerendákkal van aládúcolva, hogy össze ne omolják. Az ablak szintje a külső járda alatt van. Tréfásan azt szokták mondani itt a háziak, hogy a neveletlenebb kutyák megtisztelik az ablakot. És akkor itt bent vigyázni kell. A konyha sem különb, piciny kis ablak, betonpadló — és maga mégis gazdagnak érzi magát . . . Miért? — Hát igen, mert mi három éve vagyunk házasok, és mi ennek is örülünk, hogy ez a lakásunk is van, és nem kell albérletet fizetni 5—600 forintot — mégiscsak a mienk, és így jobban tudunk spórolni. — Mire spórolnak? — A férjem 3000 forintot keres, én itthon vagyok a kisgyerekkel 600 forinton, vettünk mosógépet, centrifugát, erre kellett kivenni (gyereksírás), most egyelőre nincs bent semmi se . . . Majd ezután talán .. . * (Egy fiatalember, 35 körüli; utolsó divat szerinti öltözékben.) — Jól szituált embernek tartják. Sőt, azt mondják, hogy korunk egyik fiatal gazdag embere. Mi erről a véleménye? — Valóban jól szituált vagyok. Fiatal is. Igaz, hogy sokat dolgoztam, tanultam, több diplomával rendelkezem, vezető állásban vagyok, tanítok . . . — Ennek a jól szituáltságnak mik a mérhető jelei? — 6000 forint. És ez tökéletesen biztosítja a gondtalan megélhetést. — Mit ért az alatt, hogy gondtalan? Amit megkíván, azonnal megszerezheti? — Hát ez túlzás. 59
