Forrás, 1972 (4. évfolyam, 1-6. szám)

1972 / 3. szám - MŰVÉSZET - Goór Imre: Hódmezővásárhelyi műtermekben

MŰVÉSZET

GOÓR IMRE

Hódmezővásárhelyi műtermekben

Tornyai városa szívesen látta a képzőművészeket. A szíves látás mellett a hasonló nagyságú és műveltségű településeket megelőzve, azoknál lényegesen többet áldozott arra, hogy életfeltételeiket és alkotó munkájukat is biztosítsa. Ezekbe az általánosságokba a megbízások és vásárlások éppúgy beletartoznak, mint a Tornyai múzeum szerepe; a háttérteremtő népművelési akciók, s az állami szervek segítőkészsége (új műtermes lakások).

Képzőművészetünk kényszerű, felszabadulás utáni gyerekkorában Vásárhely okos és alapos munkát végzett: az alföldi realista művészet talajáról dobszó és harsonamentes, de a minőségi alkotómunka erejével ható oldaltámadást intézett a személyi kultusz hivatalos igényét kiszolgáló „művészet” állásai ellen. A küldetés igazába vetett hittel és meggyőződéssel tehette ezt, hisz beszédes értékű hagyományokra s a nép ügyét mindenkor célként valló, a megújhodásban áldozatot vállaló fiatal, tehetséges művészek egybefogott erejére támaszkodhatott.

Mint az gyakran előfordult, a népi használati tárgyakkal, szerszámokkal, citerákkal és furulyákkal felfegyverzett régi művésztelepi lakók egy- egy „idegen” ajkán „narodnyikká” váltak; de az egészséges közéleti fejlődés és a vásárhelyiek mellett felsorakozó alkotók és művészettörténészek hangja elnyomta a vészlátók megjegyzéseit. Vásárhely a magyar képzőművészet hivatalosan elismert tényezőjévé válhatott. Kiállításaira érzékenyen figyelt mind a szakma, mind a közvélemény; bemutatói beszéd- és vitatémák voltak Veszprémben és Győrött; Miskolcon és Baján; Kecskeméten és Pécsett; rádióban és televízióban éppúgy, mint a lapokban vagy a folyóiratokban.

Az alkotó munkát igazi rangjára emelő művelődési politikánk számos művészeti törekvés kibontakozását tette lehetővé. Ezek némelyikének gyakori hangváltásaésönmutogatásasokszor meglevő értékeink fitymálásával jár együtt. Manapság Vásárhely művészetére gyakorta ráakasztják a „konzervatív” jelzőt. Az indokolásban régen túlhaladott irányzatok megfejelt szólamai szerepelnek. Nonfiguratívak, mágikus naturalisták, jó- és rosszhiszeműek olykor saját célkitűzéseiket kérik számon a vásárhelyieken.

A vásárhelyi művészeket a munkáikból is kiolvasható egységes szellemi magatartás kapcsolja össze. Egyenként különböző utat járnak más-más kaptatókkal s lejtőkkel, eltérő energiával. Az

említett magatartás viszont a régi és ma is gazdag nedveket szállító gyökérzetből, az'önismeret és nemzet ismeretéből fakad. Nem hagyja figyelmen kívül az antropológiai jellemzőket; a nép:

73