Forrás, 1971 (3. évfolyam, 1-6. szám)

1971 / 1. szám - HORIZONT - Kántor Lajos: Egy műfaj metaforfózisa

nemcsak élményanyagával, hanem írásmódjával is ezt a romantikát képviselte, ami el­beszéléseinek befejezetlenségében mutatkozott meg a legszembetűnőbben. „Férfi­lírájának” lehiggadása tartós esztétikai értékek teremtését tette lehetővé. (Itt kell említenünk a „második nem” szerepének növekedését mai novellisztikánkban — mindenekelőtt Varró Ilona, Telegdi Magda, Domokos Eszter elbeszélései révén.) Szilágyi Istvántól sem idegen a líra, az érzelmi hangoltság, ami nála is az emberré, társadalmilag értékes emberré válás erkölcsi dilemmáival párosulva jelentkezett, for­mailag pedig a belső monológ szerepét növelte. Mindez azonban nem gátolta az ábrá­zolás tárgyias pontosságát, a tárgyi valóság tiszteletét: ezt az első Forrás-nemzedék szinte valamennyi prózaírójáról, Bálint Tiborról, Veress Zoltánról, Szíves Sándorról is elmondhatjuk. Mégis újat, eredetit hozott valóságismeretének mélységével az új város, illetve a falu világából Pusztai János és Kiss János. Pusztait prózai írásainak rendkívüli stílus­ereje mindjárt a legjobbak közé emelte. Hasonlóan gyors írói kibontakozást példáztak a Kocsis István, majd Bodor Ádám elbeszélései. Pusztai a regény, Kocsis a drámai parabola érdekében egyre hűtlenebbé válik a novellához, Bodor Ádám viszont követ­kezetesen és magas művészi szinten képviseli a modern kisepikát: írásainak talán leg­sajátosabb jegye a zaklatottság, a hitelüket vesztett bizonyosságok elvetése s a szün­telen kérdezés — ennek következményeként pedig a befejezetlenség. Ez a befejezet- lenség azonban nem érinti az esztétikai értéket, ellenkezőleg, a novella hagyományos zártságát feloldva, filozófiai értelemben tágítja a műfaj határait, az idő- és térkoordi­náták vonatkozásában — az egyetemesség irányába. Részben hasonló utat jár az ugyancsak fiatal Vári Attila és Sigmond István: prózai absztrakcióik szintén nem tekinthetők eltávolodásnak a korproblémáktól, intellektu­ális sűrítéssel megalkotott paraboláik mindig erkölcsi fogantatásúak és célzatúak — ha nehezebben megközelíthető voltuknál fogva szűkebb olvasói körhöz tudnak is eljutni Hogy aztán időközben eltűnik az a műforma, amelyet novellának neveztünk, az már a műfajelmélet és az irodalomszociológia magyarázatára szorul ... EZÚTON IS KÖSZÖNJÜK OLVASÓINKNAK A HOZZÁNK ÉRKEZETT LEVELEKET, ÉSZREVÉTELEKET ÉS JAVASLATOKAT. IGYEKEZNI FOGUNK AZOKAT EZUTÁN IS FELHASZNÁLNI 5* 67

Next

/
Thumbnails
Contents