Forrás, 1971 (3. évfolyam, 1-6. szám)
1971 / 6. szám - JEGYZETEK - Heltai Nándor: A III. Duna menti Folklórfesztivál
Nagyszerű gondolat, hogy tudományos tanácskozásokat is szerveznek. Ezektől csak akkor várható eredmény, ha gondosan tervezik. Bátran és őszintén, felelősséggel. Szürke unalomba fulladt volna az augusztus 20-án Baján tartott „A népművészet szerepe népünk kultúrájában” című tanácskozás, ha Buda Ferenc, Csoóri Sándor és mellettük néhány fiatal nem szól a hétköznapok gondjairól, a szavak és tettek kettőségéről, a divatot kihasználó ügyeskedők gyatraságairól, noha a vitaindító előadás tisztességes, tartalmas volt, csak éppen a jobbítás, a változtatás ösztönzése, a nyugtalanítás hiányzott belőle. Az effajta összejövetelek akkor érik el céljukat, ha valóban ütköznek az ellentétes nézetek. Az idén hiányoltuk a külföldiek részvételét; jelenlétük összehasonlításra ösztönöz és mindenképpen tágítja a látókört. Távolmaradásuk éppen a III. Duna menti Folklórfesztivál jellege miatt tekinthető sajnálatosnak. Egyik-másik előadás ugyanis a Duna partjainál élő népek díszítőművészetének, táncos hagyományainak elemzésére, „összehasonlító vizsgálatra” vállalkozott. Két kezemen megszámolhatom, hogy — a megyei pártbizottság napilapján kívül — hány sajtóközlemény számolt be Magyarország e jelentős idei kulturális eseményéről. Értesüléseim szerint az idegenforgalommal foglalkozó intézmények egyetlen csoportot sem „szerveztek” a szírpcmpás bemutatók megtekintésére. Még a közeli városokból is csupán néhány beavatott, hivatalos ember itazctt, látogatott Bajára, Kalocsára, a Szelídi-tó partjára ezekben a napokban, a folklórtalálkozó csábítására. A turisták hiányát lehetetlen csupán anyagi kérdésként kezelnünk. Az utcákon sétáló, a kiállításokat megtekintő idegenek is hozzájárulnak a „fesztiválhangulat” megteremtéséhez, és ők viszik el szerte a világba annak a hírét, hogy itt, Eács-Kiskun megyében sajátos gyönyörűségekre leltek, érdemes ide más, hasonló alkalmakkor is eljönni. Az érdektelenség annál szembetűnőbb, mert tudjuk, hegy világszerte autókaravárck, külcnvcna- tok szállítják az embereket hasonló kulturális eseményre. (A zágrábi néptánc bemutatók kedvéért húsz-huszonötezer ember utazik a horvát fővárosba.) A propaganda lebecsülésének jeleivel többszer találkoztunk. (A megyeszékhely hirdetőtábláin egyetlen falragasz sem népszerűsítette az — összességében — gazdag programot. A kalocsaiak rosz- szalva panaszolták, hogy az egyik újságíró többször is zaklatta őket információkért. . .) A rendezők passzivitása sem menti központi lapjainkat, a televíziót. A népszerű temegkerrmuni- kációs intézmény az elmúlt években sokat tett a népi hagyományok ápolásáért. Mégis elgondolkoztató, hogy jónéhány esetben, az előzetes felkérés ellenére nem vesznek tudomást közérdekű, támogatásra méltó eseményekről — így az idei Duna menti találkozóról vagy a tavalyi kecskeméti népzenei bemutatóról. Összegezve tapasztalatainkat, elmondhatjuk, hogy a 30 tánccsoport, 13 énekkar, másféltucat hangszeres népművész közreműködésével lebonyolított III. Duna menti Folklórfesztivál megrendezésével Bács-Kiskun megye, Kalocsa és Baja város, a kalocsai járás jó ügyet szolgált, hasznosan. A kezdeményezők, a szervezés nehéz munkájával foglalatoskodók megérdemlik a köszönetét. A műsorok szüneteiben, a találkozó során számos új barátság szövődött. Tapasztalatokban gazdagodtak a szervezők, a résztvevők. A kisebb döccenők ellenére is, a fesztivál sikerültnek mondható. Várjuk a követelményekkel, lehetőségekkel maradéktalanul számoló folytatást. Bízunk abban, hogy az országos főhatóságok is jelentőségéhez mérten támogatják majd erkölcsileg és anyagilag is a folklórtalálkozót. Hisszük, hogy legközelebb — méreteire, színvonalára, céltudatosságára, jellegére való tekintettel — Közép-Európa jóhírű kulturális eseményei között tartják számon. HELTAI NÁNDOR 6 Forrás 81
