Forrás, 1971 (3. évfolyam, 1-6. szám)

1971 / 6. szám - Buda Ferenc: Török népköltészet

Feje vastag, nyaka vékony, ha bemegy a hasítékon, az egész test örvendez.

— Kanál.

Egy arasz a termete, ökörből a fajzatja, maga húsát fogyasztja.

— Gyertya.

Nyelve-nincs pasa érkezett, csontja-nincs két bárányt megevett, lelke-nincs lovon ügetett.

— Újszülött gyermek.

Van nekünk egy menyasszonyunk, jövőnek-menőnek kezet csókol.

— Ajtó.

Kardot dobtam keletről, hegye villant nyugatról.

— Villám.

Tövig bent,

a feje kint.

— Szeg.

Ház fedelén búbos tyúk.

— Szeg.

Ház tetején fényes bögre.

— Hold.

Hegyről dobtam, nem halt meg, kőről dobtam, nem halt meg, egy kanál vízben halt meg.

— Papiros.

Hegyről omlik, kőről omlik,

nyergeit oroszlán iramlik.

— Víz.

Kívülről csupa irhás, belülről csupa kásás.

— Füge.

Tenyereltem a házra, léptem a vas kapujára.

— Ló, kengyel.

Húsomat edd, ülepem edd, ülepemből születőt edd.

— Tyúk, tojás.

Köldököm a köldöködbe, szögem lukadba bököm be.

— Malomkő.

Készítője árulja, vevője nem használja, használója nem tudja.

— Sírkő.

Bedugtam nedvesen, kijött szárazon.

— Kenyér.

Bemegy szárazon, kijön nedvesen.

— Vízmerő edény.

Nyáron az ágon ül, télen meg tóban csücsül.

— Befőtt.

Hétlyukú verőfa, bolond, aki nem tudja.

— Ember.

Föld alatt apám feje.

— Káposzta.

Föld alatt apám bajsza.

— Póréhagyma.

Föld alatt zsíros szíj.

— Kígyó.

Föld alatt kazán pezseg.

— Hangyaboly.

Föld alatt veres torony.

— Répa.

Öklöm az öblödbe.

— Zseb.

Nosza lányok feküdjünk, szőrt a szőrhöz illesszünk.

— Szempilla.

Ajtó zárva, kémény zárva,

mégis tolvaj lép a házba.

— Nap.

Fekete fedélen öszvér rugdalózik.

— Bolha.

Fekete zugban bíró ül, vesszeje vízben elmerül.

— Gyertya.

Hasam a hasadra, hosszúm a lukadba.

— Köpülő.

Túlfelől jön, mint egy kán, leül, akár egy szultán, szalmaként szétterül, fogoly módra fölrepül.

— Hó.

A szőrös szájat nyitott, a csóré beléfutott.

— Harisnya, láb.

Kék selyem atlasz,

tű nem járja, olló nem vágja,

2 Forrás

17