Forrás, 1971 (3. évfolyam, 1-6. szám)

1971 / 6. szám - Buda Ferenc: Török népköltészet

Görbe fának is egyenes a lángja.

Kardjába fogózik az éhes.

Alacsony szamárra bárki föl pattanhat.

Gyümölcstelen fára gyümölcsöt nem dobnak.

Ház kenyér nélkül, falu kutya nélkül nem lehet.

Mindenik hó fehér, de nem minden hó, ami fehér.

Dolgod ha nincs, tanú légy, pénzed ha sok, kezes légy.

Sietős dologba ördög üti az orrát.

Megvénült farkas kutyák tréfája.

Cigány ha sokasodik, a vajda dicsekedik.

Két kapitány süllyeszt el egy hajót.

Erős bor szétveti a tömlőt.

Egy karóhoz két lovat ne köss.

Kézütötte seb meggyógyul, nyelvütötte seb nem gyógyul. Sükettel bajos szót érteni.

Munkálkodó vasat nem fogja a rozsda.

Gazdagnak kakasa is tojik.

Holtak adósságát élőkre terheli a boltos.

Ember a munkát megöli, munka az embert életre kelti.

Ezer munkáshoz elég egy pallér.

Lapályon a halom hegynek hiszi magát.

Holdat a keltéről, embert a jártáról felismered.

Lassú lónak gonosz a rúgása.

Házbeli tolvajt nehéz megtalálni.

Csatorna vize nem forgat malmot.

Míg a szuka farkát nem csóválja, a kankutya nem futkos utána. Fiókmadárnak tátott a szája.

Tűzbogarat ha lát, tűzvésznek véli.

Vízimadarat lábánál fognak meg.

Nyelved fékezd, fejed mented.

Varjú a foglyot mímelvén járását is elvétette.

Egy szeg miatt patkó, patkó miatt ló pusztul.

Kihez a halál közelít, a betegségbe belenyugszik.

Kit a földrengés fenyeget, tűzvészben is kiegyezik.

Belül viseli ember a fonákját.

Dúló farkas mellett madár is jóllakik.

Embert a szavánál, lovat zablájánál.

Ugyanaz a víz hozója és a korsó eltörője.

Hitelben bort ivó kétszer lesz részeg.

Éhes tyúk álmában kölest lát.

Gyenge fából is kihajt az erős ág.

Egy kő elég negyven varjúnak.

Ég a földnek esőt ád, föld az égnek csak port ád.

A szamár nagyobbodott, a nyereg kisebbedett.

Arcába köptek a szégyentelennek — azt hitte, eső.

Megjön az esze a halnak, ha nyárfára mászik.

Tápláld a varjút, szemedet kivágja.

Tanácsban nyelved, asztalnál kezed rövidre fogd.

15