Forrás, 1971 (3. évfolyam, 1-6. szám)
1971 / 4. szám - HAZAI TÜKÖR - Kunszabó Ferenc: Sugallat vagy akarat?
Módszerek és műszerek III Márton, a fizikai tudományok kandidátusa, az MTA Csillagvizsgáló Intézete Bajai Obszervatóriumának vezetője . . . A megfigyelőállomás koordinációs központja egy olyan hatalmas nemzetközi hálózatnak (INTEROBS), mely a kétszázkilométeren felüli légkört kutatja, s szovjet, román, csehszlovák, lengyel, NDK, bolgár, olasz, francia, finn, svéd, holland (összesen több mint harminc) obszervatórium tartozik hozzá. Az alsóbb légrétegek megismerése után a téma: az exoszféra tulajdonságainak feltárása, leírása — a világ minden szakembere számára kézenfekvő volt a második világháború után: a kutatások megbízható alapokra helyezését pedig egyre jobban sürgette a viharosan fejlődő rakétatechnika és a biztatóan bontakozó űrkutatás a Szovjetunióban és az Amerikai Egyesült Államokban. Érthető tehát, hogy számos módszerrel próbálkoztak: — a magaslégkörbe kerülő meteorok viselkedéséből (fény, sebesség stb.) levonható következtetések; — a sarki fény és az ún. világító felhők fényszóródásának elemzése; — mesterséges meteorok (rakéták) fellövése, azok műszeres megfigyelése; — rakétákkal felküldött műszerek adatai, valamint a fönt kilövellt anyagok megfigyelése; — műholdakkal felküldött műszerek mérései. E módszerek azonban részint igen hézagos információkat szolgáltattak (az első három), részint pedig felette költségesek — s mindre egyaránt áll az, hogy csupán a magaslégkör egy-egy pontjáról küldtek adatokat, miáltal azok mozaikok maradtak, s nem lehetett őket szerves, dinamikus egységbe foglalni ... Ili Márton felismerése a hatvanas évek legelején a következő: a fellőtt műholdakat idelent obszervatóriumok hálózata egyidejűleg figyelje, azok pályáját, pályamódosulásait (gyorsulás, lassulás, más szögbe állás stb.) vizuálisan és főként fényképezéssel regisztrálja, az adatokat egymással közölje, hogy az összesítéseket értékelni lehessen. — Ezek az eredmények is hozzájárultak ahhoz, hogy néhány év alatt gyökeresen megváltoztak az exoszféráról alkotott addigi fogalmak. A módszer előnyei: igen kevés anyagiakat igényel, hiszen a különben is fent keringő műholdakat veszi alapul; azokkal nem kell drága műszereket felküldeni; s idelent a jeleket még drágább berendezésekkel fogni — szükséges néhány eszköz a megfigyelt objektum beméréséhez, távcső a vizuális észleléshez, s a távcsőhöz kötött fényképezőapparát. A módszer előnyei oly nyilvánvalóak voltak, hogy az INTEROBS-szervezet a javaslattételt követő egy év alatt létrejött. De nem csupán megalakult, hanem működni is kezdett, mert III Márton már korábban kidolgozta a megfigyelések módszereit, az adatfeldolgozás, a rendszerezés és értékelés elveit! — Különben, ez volt a legkönnyebb. Ugyan, mi lehetett ennél nehezebb?! Az eredményekből A mindennapi küzdelem, a taktikázások, a kunyerálások! Sikerült például elérni, hogy Baja városa átvegye az Urániát, s ez több pénzt jelentett, de annyit nem, hogy műszereket vásárolhatott volna. Mit vásárolt hát? Satupadot, ócska rádiókat, televíziós képcsöveket; a postától kikönyörgött egy viseltes távírógépet, a hadseregtől egy kiszuperált távcsövet, tüzérségi bemérőt — s ezeket alakította át első műszereivé, felhasználva szerzett ismereteit és gyakorlatát a fizikai tanszéken, s igen; rádióm űsz er észi képesítését! Gyorsan telnének az oldalak, csak egyetlen műszer megbütykölésének történetével, azal kát részek kikunyerálásától- elkészítésétől az üzembeállításig — lás50
