Forrás, 1971 (3. évfolyam, 1-6. szám)

1971 / 3. szám - HORIZONT - Henkey Gyula: Bulgáriai tatárok között

tani. A kialakult helyzetnek azonban társadalmi és gazdasági területen pozitív következményei is vannak. Míg a legtehetségesebb bolgár fiatalok egyetemi tanárok, orvosok, mérnökök lesznek, akik a falusi közösségből kiszakadnak, a tehetséges tatárok szakképesítést szereznek, és a faluban maradnak. Mint kőművesek, géplakatosok, traktorosok, gépkocsivezetők, brigádvezetők szakmai tudásuk, találékonyságuk révén a tatár közösség számára számarányukat meghaladó megbecsülést szereznek.

Tehetségüknek tudatában vannak, de nem fitogtatják tudásukat. Virtuskodni egyedül a vendéglátás terén szoktak. Az ajándékot, szíves vendéglátást többszörösen igyekeznek viszonozni, megvetik viszont az önzést, kupeckedést és alkudozást. A gyűlölet ismeretlen náluk, de aki csak egyszer becsapja őket, azzal szemben annyira rátartian betartják a három lépés távolságot, mintha nem is ismernék. Ha más nemzetiségbeli baráti szándékkal keresi fel őket, ugyanazzal a vendégszeretettel fogadják, mint saját rokonaikat. Minket magyarokat a találkozás örömére minden házban ünnepi ételekkel fogadtak. Különleges alkalomra tartogatott háztáji állataikat vágták le (bárány, pecsenyeliba, pecsenye- kacsa), gyümölcsön kívül sört és narancsszörpöt is hozattak (utóbbit az én számomra, mert megtudták, hogy nem iszom szeszes italt). Az előre be nem jelentett, alkalmi látogatások során sem maradt el az étellel, itallal való kínálás. „Okos” Ahmed gépkocsivezetőt első naptól kezdve ismertem, többször voltunk együtt, mert jól beszélt németül. Visszautazásom előtti napon, házról házra járva, felesége vizsgálata miatt tértem be hozzájuk. Ahmed a háznál található minden édességből, gyümölcsből és italból hozatott feleségével. Ha valamelyik családhoz a déli órákban látogattunk el, azonnal terítettek, és ott tartottak ebédre.

Időközben elkészültem a tatárok vizsgálatával kapcsolatos adatok összesítésével, így élményeim és a társadalmi-gazdasági helyzet ismertetésén kívül vázolhatom az embertan eredményeit is:

A tatár férfiak és nők átlagos termete egyaránt „nagyközepes”, férfiaknál az átlag 168,35, nőknél 156,32 cm, a Duna—Tisza közén vizsgált 10 000 felnőtt személyhez képest a tatár férfiak kb. fél centiméterrel magasabbak, a nők testmagassága pedig azonos a Bács-Kiskun megyei átlaggal. A barna és fekete haj együttes előfordulása férfiaknál 99%, nőknél 100%. A barna szemszín férfiaknál 61%, nőknél 82%, a kék és szürke szem mindkét nemnél együtt 4%, a többi kevert (zöldes) színű, férfiaknál a zöldesbarna árnyalat meglepően gyakori (23%). A tatárokra leginkább jellemző embertani típusok: turanid (46%), pamiri (13%) és mongoloid (3%). Az első kettő a Duna—Tisza közén is jelentős számban fordul elő. Lipták Pál művei szerint a honfoglaló magyarokra is elsősorban e két típus volt a jellemző. Az összehasonlító számítások szerint a Rusze környékén vizsgált tatárok a középázsiai kazakoktól erősen eltérnek, a szakmári magyarokhoz képest az eltérés lényegesen kisebb és aránylag a legközelebb állnak Szabadszállás nagyrészt kun eredetű lakosságához. A leggyakrabban előforduló turanid típus a Közép-Ázsiában a bronzkor óta őshonos, európid jellegű andronovói típus és keletről több hullámban érkező mongoloidok összeolvadása folytán keletkezett, mely több évszázadot felölelő, izolált együttélés következtében jött létre az i. u. első évezred folyamán. A magyar és tatár turanid okra a mérsékelten magas—nagyközepes termet, a nagy vállszélesség és mellkerület, erős izomzat, a fej nagy méretei mellett „rövid” fejjelző, igen széles, középmagas arc, közepesen kiemelkedő, egyenes orr, sötét haj és szemszín a jellemző. A középázsiai török-tatár népekre a XIII. és XIX. sz. közötti időben újabb mongol elemek telepedtek rá, így közöttük a turanid típusnak egy erősebben mongoloid jellegű változata alakult ki. Ez a változat a tatároknál sem sokkal gyakoribb, mint nálunk, jellemző viszont rájuk az a változat, melynél az ősi andronovói és mongoloid jellegek egyaránt észlelhetők. Vizsgálataim meglepő eredménye, hogy a turanidok jelentős része közel áll az „alföldi” tájtípushoz, melyről Bartucz Lajos 1939-ben azt írta, hogy Magyarország földjéhez kötött, és egészen bizonyosan itt keletkezett. Elsősorban az alföldi tájtípusra emlékeztető jellegek jelentős előfordulása miatt kalocsai és kecskeméti vetítéssel kísért előadásom alkalmával a hallgatóság egy része egyes tatárokban rokonaik, barátaik, ismerőseik arcvonásait ismerte fel. A kalocsai előadásomat követő vita során módom volt meggyőződni arról, hogy az egész hallgatóság a vetítés során látott tatárok túlnyomó többségét annyira ismerősnek találta, hogy szerintük a környékbeli magyaroktól adott esetben nem is lehetne őket megkülönböztetni. A pamiri típusnál a kissé karcsúbb, kevésbé erőteljes testalkat, a fej kisebb méretei, a valamivel keskenyebb arc és a közepesnél erősebben kiemelkedő orrhát a turanidoktól eltérő fontosabb jellegek, a testmagasság, a fejjelző, a haj- és szemszín viszont hasonló. Gyakori a tatárok között a turanid és a pamiri típus közötti átmeneti forma is. Ezeknél a turanid típusra jellemző embertani jellegek közül elsősorban a fej nagyobb méretei és a szélesebb járomív észlelhető, míg a pamiri típusra leginkább az arc síkjából erősebben kiemelkedő orrhát és a lehajló orrcsúcs emlékeztet. A mongoloidokra a lapos arc, alacsony orrgyök és orrhát, hátrahajló homlok, sárgás bőr és a sötét hajszín egyöntetűen jellemző, de a fej és az arc méretei és jelzői, valamint a testmagasság egyénenként erősen eltérőek. A többi típus előfordulási sorrendje: orientálóid, előázsiai, alpi-lapponoid és keletbalti, ezek együttes előfordulása 14%, míg a vizsgáltak 19%-át erősen kevertnek, meghatározhatatlannak minősítettem. A tatárok vizsgálatának folytatása, valamint a hazai adatokkal való további összehasonlítás után újabb eredményekre lehet számítani, melyek nemcsak a rokon török-tatár népekre vontakozó ismereteinket gyarapíthatják, de lehetővé tehetik a Magyarországra került közép-ázsiai eredetű embertípusoknak élőkön való pontosabb megismerését, s ezáltal jelenlegi álláspontom helyességének ellenőrzését is.

91