Forrás, 1971 (3. évfolyam, 1-6. szám)

1971 / 3. szám - HAZAI TÜKÖR - Józsa László: Hivatali nyelvünk vadhajtásai

JÓZSA LÁSZLÓ

Hivatali nyelvünk vadhajtásai

Verba volánt, scripta manent (a szó elszáll, az írás megmarad) — vajha megszívlelnék ezt a nagyon régi figyelmeztetést azok, akik írásban is ugyanolyan felületességgel fogalmaznak, mint szóban. Bár a szóbeli előadás színvonalát is rontják a nyelvi hibák, a zsargonszavak és kifejezések, a szürke, egyhangú stílusjegyek, de a szó legalább elrepül, ritkán marad meg, legföljebb ha szalagon. (Meg is lepődtek már sokan, amikor visszahallgatták saját előadásukat!)

Néhány évvel ezelőtt harcot indítottunk az ún. pártzsargon ellen, s nem is eredménytelenül. Egyes erősen kifogásolt szavak és kifejezések eltűntek, a sajtó és a jelentések stílusa világosabb, színesebb, magyarosabb lett. Ez azt bizonyítja, hogy lehet és érdemes küzdeni a nyelvi vadhajtások ellen. Ez az optimizmus adja a kezembe a tollat, mikor a hivatali jelentések stílusára hívom fel a figyelmet; itt ugyanis még vígan burjánzanak a stílust szürkítő, zsargonszerű kifejezések, sokszor a megértést zavaró nyelvi felületességek is.

Nemrég többször elolvastam egy 27 oldalas megyei jelentést. Takaros kis jelentés, benne van a témával kapcsolatos minden lényeges mondanivaló, csak éppen úgy érzi az olvasó, mintha idegen nyelvről hevenyészve fordították volna magyarra, s a fordítónak arra már nem jutott ideje, hogy az átültetett szöveget nyelvi-stilisztikai szempontból is kissé magyarrá tegye. Kiváncsi lévén a jelenség okára, mindenekelőtt az állítmányokat vizsgáltam meg. Fárasztó munka volt, de megérte! íme az eredmény:

A 27 oldalas jelentés 279 mondata 354 állítmányt tartalmaz. Ebből 55 névszói, 299 igei.

E 299 igei állítmányból 41 a lenni,

17 a biztosítani,

15 a tenni és

36 a jelenteni, jelentkezni, igényelni, rendelkezni, kelleni, történni ige valamelyik alakja. Ez összesen 109 állítmány, vagyis az igei állítmányok több mint egyharmada (36,4%-a!) ennek a kilenc igének valamelyik variánsa. Ez ? stílus szürkeségének, sivárságának fő oka.

Volt alkalmam tanulmányozni községi, városi, járási, megyei hivatalok jelentéseit, tájékoztatóit; sajnos, ez az állítmányszegénység mindenütt jellemzőnek mondható.

De baj van a névszói állítmányokkal is. Egyre jobban terjed a befejezett melléknévi igenév állítmányként való használata. Pedig az ilyenfajta állítmányok, mint: indokolt, nem indokolt, adott, nem adott, javasolt, nem javasolt — szintén erősen szürkítik, sivárítják stílusunkat.

Egyes szavakat olyan nagy tiszteletben tartunk, hogy — eredeti jelentésükre már nem is figyelve — lépten-nyomon használjuk őket. Hadd idézzek néhányat mutatóban:

1. Szeretünk rendelkezni:

Nem azt mondjuk, hogy

a tanácsnak kevés a fedezete, a községnek burkolt útja van; a szövetkezet gépparkja elhasználódott,

hanem azt, hogy

a tanács kevés fedezettel rendelkezik; a község rendelkezik burkolt úttal; a szövetkezet elhasználódott gépparkkal rendelkezik;

a vállalat üzemi konyhával rendelkezik; a körzeti orvos orvosírnokkal rendelkezik, szebben beszélnénk és írnánk!

a vállalat üzemi konyhát létesített, a körzeti orvos mellett orvosírnok működik,

Több szerénységgel, kevesebb „rendelkezéssel’

2. A dolgokat vonatkozásokban vizsgáljuk:

„A gazdasági reform számos vonatkozásban új megoldásokat igényelt.” (Nem volna jobb így: A gazdasági reform nyomán új megoldásokat kerestünk?)

„Az SZB-nek valamennyi szakterület vonatkozásában vannak feladatai.” (Miért nem: valamennyi szakterületen?)

„A IV. ötéves terv vonatkozásában sok tárgyalást folytattunk le.

A IV. ötéves tervről sokat tárgyaltunk.)

„A bérgazdálkodás vonatkozásában még vannak fogyatékosságok.” (Mondjuk inkább így: A bérgazdálkodásban még vannak hibák.)

3. Rengeteg területünk van (bár kis ország vagyunk):

„Az étkeztetés területén rengeteg probléma van.”

„E területeken sok érdekes téma lehetne, akár szakterületeken, akár más területeken terület egy mondatban!)

„A vizsgálatot végzők e területen nem jutottak előbbre.” (Talán nem volt iránytűjük?)

4. Egy értekezletre nekünk nem elég egy napirend: az elfogadott napirenden belül különböző napirendeket (nem napirendi pontokat!) tárgyalunk:

„A V. B. az alábbi napirendek megtárgyalását javasolja.”

(Egyszerűbb és világosabb így:

(Három