Forrás, 1971 (3. évfolyam, 1-6. szám)
1971 / 3. szám - HAZAI TÜKÖR - Kunszabó Ferenc: Alfa és Ómega (Portrévázlat Mészöly Gyuláról)
1970: 278 q/ha. Össztermés: 1955: 11 000 000 q, 1970: 23 773 000 q. Magyarországon a paradicsom a zöldség- és gyümölcsfélék között éppen első helyen áll, s az évi termés 75—80 százalékát dolgozzuk föl iparilag; a konzervipar által feldolgozott zöldség- és gyümölcsfélék összmennyiségének csaknem a fele paradicsom; a tőkés piacra kivitt konzervek 67—70 százaléka ilyen sűrítmény. ,,A paradicsom azon kevés kultúrnövényeink közé tartozik, mely frissen vagy fagyasztva, lében vagy sűrítményben télen-nyáron százféle ételként táplálékunk, s így valóban a bölcsőtől a sírig kísér bennünket” — mondja a tudós, ki nemrég lépte át életének hatvanegyedik és szakmai működésének harmincnyolcadik évét. Az alapkövek Életrajzi adatok? Nem várhatunk rendkívülit, nem is kapunk — az életmű eredményeinek néhány fontos alapkövét azonban bizton felfedezhetjük. A somogyi Mészölyök az a református, párszázholdas középnemesi ág, mely a nagyúri rokonokkal, grófokkal és bárókkal — ha egyáltalán voltak ilyenek — nem tartotta a rokonságot. A sok gyerek között évszázadok óta osztódó vagyon a századfordulóra különben is annyira csappan, hogy az apának már nem jut egy család eltartására elegendő. Néhai Mészöly Gyula azonban mégis a sort folytatja: mezőgazdasági akadémia elvégzése után gazdatiszt lesz, lent Horvátországban, Vöröspusztán (ma Suhopolje). Itt születnek a gyermekek. Születnek és nevelkednek mindaddig, míg a világháború, az első, közbe nem szól: az apa meghal a fronton. A feleség beteges, a gyermekek még kicsik, s az új gazdatisztet kereső birtokon nincs több keresnivaló. Vissza a szülőföldre, Somogyba. A család anyagi bázisát azonban annyira megrendíti a háború (hadikölcsön!), hogy a fiúgyermekek egy időre hadiárva-intézetbe kerülnek. De nem is annyira azért, mert a nagyapai háznál a betevő falat nem került volna ki, hanem mert ott ingyenes a taníttatás, ami igen nagy szó a háború utáni inflációs években. A kép, mely a nehezen kigördülő mondatok nyomán élénkbe áll: az anya kézenfogva vezeti fiát az ikervári hadiárva-intézet folyosóján, miközben félmosolyokkal erősít- getik egymást a sírás ellen ... — a kép az irodalomból, filmekből csak az átlagolvasóátlagnéző előtt is jól ismert. Éjszakai sírások a pokróc alatt, tantermi drukkolások és sportudvari megszégyenítések kavargó kavalkádjából ne is jegyezzünk meg sokat. Voltaképpen csak egy számot: 363. De azt annál jobban: ezt az azonosítási jelet kapja és hordja a kis Mészöly Gyula. Négy gimnázium után — mert a hadiárva-intézetben kitelt az esztendő — a bajai kertészeti középiskolába íratják be, mely olcsóbb, mint a főgimnázium, rögtön gyakorlati szakmát ad — s a gyereknek is van valami vonzalma felé... Pénzes apák hülye gyermekeit okítja már itt is, különösen pedig a főiskolán, így pótolja a hazulról csak nehezen folydogáló segítséget... A szentesi gazdaságban egy kezdő számára bőven van tanulnivaló, de hamarosan észreveszi, hogy ez a célgazdaság túlságosan is be van fogva a híres Mauthner-féle magszaküzletek kiszolgálására, s így az igazán fejlődni vágyó ember viszonylag rövid idő után megreked. Ám nem szeret mozdulni. Hogy két év után mégis megteszi, abban két ok játszik közre. Az egyik, hogy (szerződésének lejárta közeledvén) a fiatal gyakornok bemegy a ret34
