Forrás, 1971 (3. évfolyam, 1-6. szám)

1971 / 2. szám - JEGYZETEK - Beszélgetés Németh Lászlóval

— Melyik legkedvesebb műve?

Németh László: Ha elolvasom: akkor nem a legkedvesebb. Az Égető Eszter, bár nem a legjobb, de benne legtöbb az emberi mondanivaló...

Aztán Németh László-kötetek kerültek elő; a diákok körülvették az írót, hogy dedikálja művét.

Németh László mindig közel érezte magát a fiatalokhoz, mindig az igazi tanár optimizmusa élt benne. Most is éreztük ezt, a gimnázium könyvtárában lezajlott beszélgetéskor is.

S közben az elhunyt jóbarátra, Tóth Laci bácsira gondolunk, ki a Tanú kiadója volt, s hívta Németh Lászlót Kecskemétre gimnáziumigazgatónak. S felidéztük a kecskeméti emlékeit őrző írását: „Kecskemét a diadalmas belterjesség, a homokból tüzes és illatos minőséget csikaró munka és lelemény jelképe lett a szememben — az, amit A minőség forradalmá-ban meghirdettem. Amikor Kertmagyarország eszméjét s nevét a magyar gondolkodásba belé- vetettem: voltaképp Magyarország elkecs- kemétiesedésére gondoltam.”