Forrás, 1970 (2. évfolyam, 1-6. szám)
1970 / 5. szám - Falu Tibor: Molnár János halála (elbeszélés)
UTÓSZÓ Részlet Dr. N. M. véeőügyvéd naplójából. „ ... Mikor elhozta Molnárné a füzetet, sokáig elbeszélgettünk. Elmondta nekem is az egész életét, meg azt a napot is. Olyan szenvtelenül beszélt. Én sokkal izgatottabb voltam, mint ő. Neki a halál annyit jelentett, mint az eső, a szél, a kukorica levele. Az is a természethez tartozik. Ott női ki a homokon. De egyszerre két piros folt kezdett izzani az arcán. Éreztem, hogy most nagyon kell figyelnem. Éreztem, hogy kitárulkozott a lelke, most már tudatlanul beszél, most már nem törődik azzal, mit gondolok róla, gyilkosnak tartom-e én is. Megnyíltak a zsijipek, zuhogtak alóla a szavak. Hirtelen benyúlt a szájába, és kivette a fogsorát. Akkor láttam, hogy Molnárné szájában csak három fog van. Kettő alul, egy felül. A fogatlan száj eszelős vigyorrá esett össze. Tartotta a protézist. — Látja ezt ügyvéd úr? Mikor már nem mozgott Molnár János, csak a lába rángott fel-le, egyszer csak kitátotta a száját. Valamit tán mondani akart, de én akkor már nem hallottam semmit. Csak azt láttam, hogy neki 30 foga van. Érti? 30 fehér foga. Nekem meg csak három. Látja? Ez a három. A többit ő verte ki. Akkor már nem bírtam a rudat emelni. Csak a villát. Azzal ütöttem a szájára. Kétszer, háromszor, tízszer, míg neki is csak 3 foga maradt. Kiverted a fogaimat? Most én is kiverem a tiedet. He-he-he! Neked is csak 3 marad. És eszelősen nevetett. Nem bírtam szólni. Veríték lepte el a hátam, befolyt az ingem gallérja alá. Az ajtóra néztem. Jó lenne, ha bejönne valaki, aki megtörné ezt a hallgatást. Nem jött senki. Ketten voltunk az irodában. Most kezdtem érteni Molnárné igazságát. Este lementünk Szegedre. A Fáklyában a La nottét játszották. Szeretem Antonionit. Ákos azt mondta, nem bírja ezeket az örökös lelkinyavalygásokat. Dühös lettem, magyaráztam, hogy film az érzelmek törékenységéről szól, a szerelem elidegenedéséről, fejtegettem, milyen zseniális dolog .hogy a filmidő, meg a valóságos idő egybeesik. Hogy Monica Vitti csodás nő, született entellektúel, abban egyetértettünk. A Tisza bárjába ültünk be a film után. Már éreztem egy kicsit a whiskyt a fejemben. VAT 69-et ittunk. Állítólag az a legjobb. A jég mintha a gyomromban csuszkáit volna. Éjfél körül indultunk haza. Csendes volt az országút. A Taunus falta a kilométereket. A műszerek zöldre festették arcunkat. Bekapcsoltam a kocsi magnóját. — Figyeld csak — mondtam Ákosnak — azért a Brubeck quartett harmónia világa hűvösebb, mint a filmben a Gaslini quartetté. Azok is nagyon szépen játszottak. Klasszikus cool.... Az altos gyönyörű levegősen fújt... Di Venanzo milyen mesterien tud üvegfalakat fényképezni... Kár, hogy meghalt. Most ki lesz Antonioni operatőrje?... Bergnan-filmet miért nem hoznak már be?.... Cs ................s huszonhét kilométerre van Szegedtől. Országúton. Légvonalban csak huszonkettőre ... 2* 19
