Forrás, 1970 (2. évfolyam, 1-6. szám)
1970 / 5. szám - Falu Tibor: Molnár János halála (elbeszélés)
is tudod, hogy csak annyit szoktunk főzni, amit ebédre megeszünk. Férjem így válaszolt, akkor levágom a f ..........t ölég lesz ez mindnyájunknak. Ekkor zsebébe nyúlt, kis kolbászt vett ki, asztalra hajította. Én figyeltem, hogy a zsebébe olyan hegyes vas volt és azt nem tette ki. így szólt hozzám, gyere feleségem, majd betoljuk a kerékpáromat. Evvel elindultunk, és én kérdem, hogy hol van. Mondta, hogy a ház megett. Férjem azt kérdi tőlem, hogy Nagy Pál Sándor itt van-e. Mert őneki azt mondta, hogy ezen héten itt lesz, mikor ő jön föl mihozzánk. Én azt feleltem, mihozzánk nem jött. Menés és beszéd közben, mikor az ablakhoz értünk, mindkét ablak üvegét megnyomta, hogy nyitva van-e. Én már máskor azon ugrottam ki előle, hogy ne találkozzunk. Én ekkor nagyon ideges lettem. Férjem azt mondta nekem, hogy én toljam a kerékpárját. De én nem toltam. Azt mondtam, toljad te. Akkor elment kerékpárjához, és ott felém fordult és ivott. Úgy indult el, és azt kérdezte tőlem, miért nem jöttél haza. Én azért nem mentem haza, mert te se fogattál szót. Én is hiába mondom neked, ne igyál, mégis ittál most is. Én azt kérdeztem tőle, mit hoztál a táskába. Azt felelte, almát hoztam. Ekkor én mondtam neki, hogy én nagyon félek tőled. Ő erre azt felelte, hogy ne félj, kedves feleségem, tudod hogy Bordányba aláírtam a papírnak, hogy többet nem foglak bántani. Meg a fiamat se. Ő többet nem szólt hozzám semmit. Én is megnyugodtam egy kicsit, mert máskor is így mondta, és nem is bántott bennünket. Én gondoltam, hogy készítek vacsorát. így szóltam, gyere be. Elindultunk mind a ketten. Én a sporhert felé kettőt léptem, és visszatekintettem, hogy ő mit csinál. Ekkor már a bal kezével akarta beriglizni az ajtót, de a rigli nem passzolt. Én oda szóltam, miért akarod ránk zárni az ajtót. Nem látod, hogy anyuka nincs idebent. Én ekkor már láttam, hogy jobb kezében van a vas. Újból megijedtem, hogy mi is lesz velünk. Én ekkor elkaptam az ajtó kilincsét és kinyitottam. Férjemre rákajáltottam, hogy gyere te is. Ő már még a folyosón elkapta a bal kezemet, és elkezdett szúrkálni. Én húztam arrább, hogy a fiam is ki tudjon menekülni. Mikor a jobb karomba szúrt, az nagyon fájt. Ekkor elgondoltam magamba, ha úgy elengedné kezemet, én is csak védekeznék. Ha valamit föl bírnék kapni. Láttam, hogy anyuka arra van, így szóltam, anyuka nagyon folyik a vérem. Ekkor anyuka odajön, így szólt, miért bántod a lányomat. Ekkor engedte el a kezemet, és neki ugrott anyukának. Én ekkor hirtelen fölkaptam ezt a nagy durungot, és a kezire csaptam. Ekkor ismét nekem fordult. Én kasza csapálással védekeztem, hogy el ne bírjon kapni. így csapkodtam jobbról, balról, ahogy értem, 30 méterig haladtunk el. Mikor földre esett,én ekkor elmentem onnét a kapuhoz, és le is tettem a durungot. Ott a kapunál. Én onnét láttam, hogy anyuka a lábára csapott, fiam meg a fejire. Én szóltam, anyuka, fiam, gyorsan menjetek be, hozzatok ki ránk kabátot, lámpát fújjátok el, az ajtót is zárjátok be. Látom, hogy már jönnek. Odaszóltam, hogy siessenek már, nagyon rosszul érzem magamat. Erre anyukám azt felelte, biztosan nagyon folyik a véred. Elindultunk Kiss Jánosnéhoz, és anyu útközben mondta, hogy ő hozza a vasat, amivel megszúrkált bennünket. Mikor beértünk Kissnéhez, így szólt hozzánk, üljünk le. Én így szóltam, ülni nem bírok, mert elesek. Kissné kérdezte tőlünk, mi történt. Talán itt van Jancsi. Erre anyukám azt felelte, itt van. Meg is szúrkált engemet is, meg a lányomat is, és orvoshoz kellene menni. Hepkénét kérte meg, hogy menjenek Janikával Lány Józsefhez, kérjék meg, hogy jöjjön fogattal, vigyen bennünket K ........................ra Dr. T. Józsefhez. Doktor bácsi kérdezi, mi történt. Anyuka mondta, hogy a vejem megszúrkált bennünkez, és mutatta, hogy evvel a vassal. Doktor bácsi: hogy bírtak megszabadulni tőle. Úgy, hogy mind a hároman ráhajgáltunk, és a földre esett, ott hagytuk a kútnál. Doktor bácsi kérdezi, hogy most mi lesz velünk, ha meg talál halni. Én erre azt feleltem, biztosan nem hal az meg. Doktor bácsi így felelt, ha meghal, akkor Bíróság kezibe kerül, és mind a háromukat becsukják, és mi lesz itthon a gazdasággal. Anyukám így szólt hozzám, lányom, ha úgy jön sorba, akkor neked muszáj mindent magadra vállalni. Én így feleltem,akkor én elvállalok mindent, hogy legyen, aki itthon is intézkedjen. Doktor bácsi nekem adott egy oltást, és telefonált Kiskun ......................ra mentőért. Engem innét el is vittek a kórházba, én innét elkerültem K ............t fogdájába. Itten százados elvtárs megkért, hogy most már soroljam el, de csak úgy, ahogy megtörtént az eset. Én ekkor el is soroltam, csak nem egész úgy, mint ahogy megtörtént. Százados elvtárs így szólt hozzám, pedig ami velem történt, aztat biztosan el tudom sorolni. Igaza is volt. Mert most már nekem is eszembe jutott, és el tudtam egy pár történetet sorolni. Molnár Jánosné * Mikor az irka tele lett, elkérte M. százados úr. Másnap visszaadta. — Haza menne Molnárné? — Mennék. — Ne felejtse el a füzetet a védőjének odaadni. Hasznát fogja venni. 15
