Forrás, 1970 (2. évfolyam, 1-6. szám)

1970 / 2. szám - EMLÉKEZÉS - Welther Dániel: Dokumentumok a negyedszázad előtti Kecskemétről

Dokumentum-aláírások

1. Ez a hirdetmény pecsételte meg a város lakosságának sorsát. Bár a város kiürítésére már október 9-én is jelent meg intézkedés, ez azonban nem került végrehajtásra. Városszerte nagy volt a riadalom, éppen ezért jelent meg október 19-diki dátumozással egy másik közlemény, amelyben a polgármester többek között azt mondja: „Újból hangoztatom tehát, hogy riadalomra ok nincs ...” Az október 24-én keltezett kiürítési hirdetmény azonban már a fegyverekre támaszkodott, a város minden lakosát kényszerítették otthona elhagyására.

2. Mohov főhadnagy egyik páncéltörő ágyúállása az Arany János utca 4. számú ház előtt, a város fel- szabadulásának napján. A felvétel „Sztálingrádtól Berlinig” című, csupán képeket közlő könyvben jelent meg Moszkvában 1960-ban. A szerző így jelölte meg magát: „Fotó Jakova Rjukina”.

3. Feltételezhető, hogy ez a kép is ugyanannak a haditudósítónak a lencsevégén született meg, hiszen az esemény egyidőben történt és a két helyszínt csupán méterek választják el egymástól. A helyszín az Arany János utcát a Széchenyi térrel összekötő átjáró udvar.

4. Egy tüzérségi ütegállás a város közvetlen környékén. A képet a Frontovaja llusztrácija című, a front számára kiadott katonai képeslap közölte 1944. decemberében.

5. 1944. november 26-án tanácskozásra ültek össze a kecskeméti és kiskunfélegyházi vezetők. A hitelesség érdekében közreadjuk a fellelt jegyzőkönyv első oldalának fakszimiléjét.

6. 1944. decemberében megjelent a felszabadulás utáni első újság: a Kecskeméti Hírlap. Az első lapnak négy egymás után következő száma maradt az utókorra.

7. 1944. végén elkészítették a gyártelepek és üzemek kimutatását. Negyedszázad távlatából érdemes visszatekinteni arra, hogy milyen jellegű üzemek voltak a városban, és hány munkást foglalkoztattak.

8. Egy kétnyelvű igazolvány a kecskeméti polgárőrség tagja számára.

4.

59