Forrás, 1970 (2. évfolyam, 1-6. szám)

1970 / 2. szám - Pozsgay Imre: Lenin

Mindazt, amit egy párt bátorságban, tetterőben, forradalmi távolbalátásban és. következményeiben egy történelmi órában felmutathat, azt Lenin és elvtársai teljesítették. Mindaz a forradalmi becsület és cselekvőképesség, mely hiányzik a nyugati szociáldemokratákból, a bolsevikokban megtestesült. Az októberi felkelésük nemcsak az orosz forradalom tényleges megmentését eredményezte, hanem a nemzetközi szocializmusnak is megmentette a becsületét.”

Lenin és az általa nevelt kiváló nemzedék valósíthatta meg Oroszország reménytelennek látszó körülményei közt azokat a nagyszerű célokat, amelyeket a történelem tűzött ki. Olyan világ volt ez, amelyben még a jóindulatú szimpatizánsok sem hittek abban, hogy az oroszországi nagy kísérlet sikerül. H. G. Wells, a fantasztikus regények világhírű írója 1920-ban Leninnél járt és utána a következőket jegyezte fel benyomásairól:

„Lenin megtagad minden utópistát, végül mégiscsak beadta a derekát egy utópiával, a villamossági szakemberek utópiájával szemben ... El lehet-e képzelni ennél bátrabb tervet egy óriási sík országban, amely tele van erdőkkel és írástudatlan parasztokkal, ahol nincs vízierő, ahol nem áll rendelkezésre a szükséges műszaki szaktudás, és ahol a kereskedelem és az ipar az utolsókat rúgja?... Az ilyen tervek alkalmazása oroszországi viszonylatban az alkotó képzelet jóval nagyobb megerőltetését teszi szükségessé. A magam részéről képtelen vagyok arra, hogy Oroszország sötét kristályában bármi ilyesmit lássak lejátszódni, ez a kis ember a Kremlben azonban képes erre; látja, amint a rossz vasutak helyét új villamos szállító eszközök foglalják el ... látja, amint új és szerencsésebb formában újra megkezdődik az iparosodás, megszületik a kommunista ipar. Amíg beszéltem vele, majdnem meggyőzött engem is, majdnem én is részesévé lettem a látomásnak.”

Ma már tudjuk, hogy nem látomás volt az, amit Lenin akkor fölrajzolt, hanem tudományos előrelátás a tudományos szocializmus segítségével. Az, amit Wells, az Időgép írója nem látott megvalósíthatónak, azóta megvalósult. Az az író, aki úgy vélte, hogy évezredekre előre lát, nem volt képes harminc év távolába nézni.

Lenin csodálatosan éles szeme már akkor, amikor Szovjet-Oroszország úgyszólván romokban hevert, világosan látta annak nagy jövőjét, hatalmának, gazdasági politikai és katonai erejének gigászi növekedését, a nép alkotóerőinek fejlődését, a tudomány és a művészet felvirágzását, a szocializmus győzelmét.

Megkapóak Lenin szavai, amelyekkel jellemzi önmaga és kortársai történelmi tettét: „A mi nemzedékünknek—mondja — sikerült teljesítenie egy lenyűgöző, történelmi jelentőségű feladatot. Életünk kegyetlenségét, melyre a körülmények kényszerítették, meg fogják érteni, és meg fogják bocsájtani. Mindent meg fognak érteni, mindent!”

Ma elmondhatjuk: világszerte egyre többen értik meg a lenini vállalkozás jelentőségét és a szocializmus nemzetközi térhódítása a XX. század történelmének legfontosabb ténye. A népek Lenintől tanulták meg, hogy a gondolat a munkához van kötve és csak akkor ér valamit, ha segítségével meg lehet változtatni a világot.

Napjainkban keserű csalódások és útvesztők után, kellő kritikával fogadunk minden nagy emberről szóló legendát, de Lenin ez alól kivétel. Tekintélye, nagysága vitán felül áll minden kommunista, a dolgozó milliók szemében. Lenin nagy ember volt, mert felismerte az elnyomott milliók történelmi szerepét és érdekeit. Egész életét a proletárforradalom, a szocializmus győzelmére tette fel. Egész tevékenységében a kor követelményeinek színvonalára tudott emelkedni, anélkül, hogy egy pillanatra is elvesztette volna lába alól a valóság talaját. Ez erejének titka és az ügy győzelméé, amelyet szolgált és megtestesített.

5