Forrás, 1969 (1. évfolyam, 1-6. szám)
1969 / 4. szám - HORIZONT - Magócsy József: Néhány szó a kárpátaljai magyar irodalomról
Horizont JHarqáeuj etózsef. Néhány szó a kárpátaljai magyar irodalomról Igaza volt E. Fehér Pálnak, amikor ez év elején, a Népszabadságban, egy akkoriban megjelent ungvári verseskötet kapcsán, elpanaszolta, hogy a Szovjetunió Kárpátontúli Területének irodalmát, kulturális életét egyáltalában nem ismerjük, s a magyarországi sajtó vajmi kevés figyelmet szentel ennek a kárpátaljai területen folyó magyar nyelvű irodalomnak. Pedig, hogy van azért ott pezsgés, irodalmi közélet, arról mindenki meggyőződhet, ha kissé jobban odafigyel és körülnéz az ungvári kiadónál megjelenő kötetek és a Kárpáti Igaz Szó számai környékén; s biztató eredményeket tapasztalhatunk a hazai sajtóban is, hiszen mostanában már meg-megjelent egy-egy ismertetés, körképszerű szemle pl. a Tiszatáj ez évi februári számában vagy elszórtabban más irodalmi folyóiratokban is, így aztán nem maradt ez afféle szomszédi privilégium a nyírségi napilap vagy a Nyíregyházán megjelenő Szabolcs-Szatmári Szemle számára. Ezt az örvendetes jelenséget szeretnénk az alábbiakban rövid szemlénkkel kiegészíteni friss, helyszíni tapasztalataink alapján. A Tiszatáj idézett számában Sándor László, a budapesti Gorkij Könyvtár igazgatója ad tájékoztatást a kárpátaljai irodalmi élet megindulásáról. Ezt annál avatottabb tollal írhatja meg, mert hiszen annak idején ennek a megindulásnak őmaga és felesége is tevékeny részese volt, bármennyire szerényen mutatja be saját szerepüket. A továbbiakban nem is annyira a régebbi dolgokkal szeretnék foglalkozni, hanem azzal, hogy napjainkban milyen szervezeti formák között, hogyan dolgoznak e terület magyar írói. Ha központokat keresünk, akkor mindenképpen két fontosabb közösséget kell említenünk, ahol a magyar irodalom kibontakozhat: az ungvári egyetem filológiai karának Magyar Tanszékét és a sajtóközpontot, ahol a Kárpáti Igaz Szó szerkesztésére kerül sor és ahol a Kárpáti Kiadónál a magyar nyelvű könyvek, tankönyvek, periodikák készülnek. Sajátságosán szoros és meleg kapcsolat van a két központ között. Az egyetem néhány oktatója (Gortvay Erzsébet, Kótyuk István) szerkesztőségekből került tanári állásra, Benkő Katalin jelenleg is a kiadónál dolgozik, a tankönyvszerkesztőségben, miközben az egyetemen a magyar szakosoknak tart előadásokat; az egyetem hallgatói adják a természetes utánpótlást a Kárpáti Igaz Szó vasárnapi irodalmi mellékletének, a NEON-nak színvonalassá tételéhez; az egyetemi tanszék segítségére van a kiadónak lektori teendők elvégzésében, viszont együtt támogatják az ungvári rádió és televízió magyar nyelvű adásait, irodalmi műsorait stb. Egészséges együttműködésről beszélhetünk tehát, amikor ezt a két központot említjük és tevékenységükről számolunk be. Ezzel azonban még nem mondtunk el mindent. Mert az itt élő írók, tanárok, szerkesztőségi dolgozók egyszersmind e terület orosz és ukrán nyelvű irodalmának avatott tolmácsolói is egyszersmind (mint ahogy az itt élő ukrán nyelvű írók is fordítják a magyar klasszikusokat és a kortársi írásokat is saját anyanyelvűkre), közös antológiákban is szerepelnek stb. A Kárpáti Igaz Szó főleg az utóbbi időben válhatott igazán gazdájává a magyar nyelvű irodalomnak, amióta önálló lapként jelenik meg. Nemsokára megmdult a NEON, amelyet Szenes László ügyes kézzel állít össze hétről hétre, miközben maga is gyakorolja a szépirodalmat. Ez a heti melléklet általában friss anyagot közöl: abban az értelemben, hogy új, eredeti alkotásoknak ad helyet, de nem zárkózik el a magyarországi írók műveinek közlésétől sem. Az utóbbi időben szorosabb együttműködés alakult ki a szegedi, a debreceni irodalmi folyóiratok szerkesztőségeivel — s ennek eredményeképpen új színek jelentkeztek a NEON oldalain is. (Megjegyzendő, hogy a két szomszédos terület, Kárpátalja és Szabolcs-Szatmár kulturális fórumai között már régebbi ez a kapcsolat: a két napilap rendszeres ún. oldalcseréket végez, amikor a Kárpáti Igaz Szó, illetve a nyíregyházi Kelet- Magyarország egy-egy számában egy-két oldalt a másik lap ad át, hogy közelebbről és közvetlenebbül ismerhessék meg a szomszédos terület gazdasági, kulturális stb. életének jellegzetességeit.) Az is szerencsés szerkesztői elgondolás, hogy nemcsak irodalmi műveket, kritikákat közölnek, hanem művészeti ismertetéseket, alkotó-portrékat, kiállítási beszámolókat stb. is, így a lap valójában gazdája a terület irodalmi—művészeti életének s egyszersmind tájékoztatja is olvasóit ezekben a kérdésekben 5 Forrós 65
