Forrás, 1969 (1. évfolyam, 1-6. szám)

1969 / 1. szám - HAZAI TÜKÖR - Nagy Piroska: Hercegszántó. Egy nemzetiségi falu a határszélen

magyar iskolába Íratják gyermeküket? Erre nem kaptam választ, s azt sem állíthatnám, hogy a továbbtanulás érdekében történik így. Az igazság az, hogy a hercegszántói fiatalok közül kevés választja a gimnáziumot, de még a szakközépiskolát is, inkább ipari tanuló lesz. Igen kis részük megy csak a termelőszövetkezetbe, ezek egy vagy két év múltán szakmunkásképzőben tanulnak tovább. Az általános iskolának 600 négyszögöles gyakorló kertje van, azzal a céllal létesült, hogy megszerettesse a mezőgazdasági munkát. Ezt a célját még nem érte el, de ez nem az iskolán múlott. Az iskola vezetősége mindent megtesz, hogy közeli kapcsolatba kerüljön a szülőkkel. Azt mondja Bognár József:

— A szülők iskoláját minden évben megtartjuk, ráadásul nyílt tanítási napokat rendezünk, amikor a szülők reggel nyolckor beülnek az iskolába, résztvesznek az órákon, és így látják .milyenek ma a követelmények. Eddig a tanító és a gyerek dolgának tudták az iskolát, most már látják, hogy otthon is kell tanulni. A követelmények megnőttek, mióta a szülők kikerültek az iskolából. Még egy fiatal- asszony is azt mondta, akinek elsőosztályos kislánya van: „Én még palatáblára írtam, a kislányom meg milyen szépen dolgozik a kirakós táblákkal.”

— Kinek a birtoka volt Hercegszántó?

— Albrecht főhercegé. Erdészet volt itt és szántó, de a falu nem erről kapta a nevét, a névadás még az 1300-as évekre tehető. Egy Herceg nevű földbirtokosé volt a falu, illetve négy kis község, elszórva. Ezek közül kettőnek a nyomát még mindig megtalálhatjuk a községtől keletre fekvő két dombon Tad és Hetés néven. Mikor aztán Herceghez Szántó nevű földbirtokos csatlakozott bérlőként, egyesített nevükből keletkezett a község neve. Én magam csak 1950-től dolgoztam fel a község történetét. 1950-ben a 45-ben kiosztott földek még a tulajdonosok birtokában voltak. A termelő- szövetkezetek csak 1959—60-ban alakultak, előtte a próbálkozások korszaka volt.

— Nem tudom, ebben a faluban volt-e zádruga, a szövetkezés őse? Ez a délszláv családoknál volt szokásban. Zádruga: olyan egyesülés, amely vérségi kötelék által kapcsolta egybe tagjait. A zadruga ügyeit megválasztott főnök vezette, rendszerint idősebb tapasztalt ember. Ő osztotta be a munkaidőt, ő osztotta szét a lakásokat. A közösség tagjai azonban az ő vezetése alatt sem veszítették el önállóságukat, birtokjogukat. Lehetséges volt a kilépés, vagy új tagok befogadása. A pomázi szerbeknél pl. milliomos zádrugát is számontartottak.

— Nos, Hercegszántón azért alakult három szövetkezet, mert a község határát mezőgazdasági szempontból három részre lehet felosztani. Egyik része alkalmas paprika és zöldség termesztésre, másik csak szántóföldi növénynek jó, s megint külön egység a Holt Dunai rész.

— Tetszett nekem, hogy a nagyüzemi szőlők elejét is az út felőli részén virággal ültetik végig. A gyümölcsösök sarkában is virágot látni itt-ott, akárcsak az egyéni tulajdonosoknál.

— Szeretik a szépet. Elterjed a szövés is, igen szép mintájú csilimeket szőttek az idősebbek. A fiatalsággal már nehéz megkedveltetni. Noha kialakult ízlésük még nincs. A fiatal párok új házaiban gyakran találkozunk giccsel.

— Hány új ház épül évente?

— Nyolc évre visszamenőleg vizsgáltam meg: átlagosan évente tizenkettő. Most a lakosság kulturális igényeinek vizsgálatába kezdtem. Sajnos, a házakban még kevés a könyv, kevés a festmény. A háztartás gépesítése előrehaladt, sok a tévé-készülék is, de nagy munkaidőben legfeljebb az esti mesét hallgatják meg a gyerek kedvéért. A könyvtárban Berkesi meg Jókai megy, filmek közül is a kalandosat kedvelik. Nemigen vesznek kézbe mezőgazdasági szakkönyvet sem.

Szomorú kulturális kép a magyar Bácska gazdag falujában. Nem vigasztalásul, de hadd mondjam el, hogy legutóbb a gyöngyösi könyvtárban végzett vizsgálódásaim során pontosan ez volt a kép ott is. A tsz-tagok igen igen kis százalékát találtam az olvasók között, azok sem olvastak szakkönyvet, csak Jókait. Dehát mindez természetes számunkra, akik láttuk a termelőszövetkezeti parasztság erőfeszítéseit, alkotó munkáját. Most jutottak el az anyagi biztonsághoz, egyrészük felépítette és berendezte már az új házat is. A következő lépés: felkelteni a kulturális igényeket, tartalommal tölteni meg a szabad napokat.

6*

83