Forrás, 1969 (1. évfolyam, 1-6. szám)

1969 / 1. szám - Raffai Sarolta: Két vers

Szenvelegni nagyon tudunk mi, asztalra verni nehezebben, valami mámorban leginkább.

Tenni? Csak sokszor mérlegeken.

Kényes ügy a másokért jóság, a lemondás meg éppen téboly.

Láb, kéz, fej már vesztésre ítélt, amint kilóg a kartotékból.

Higgyem-e? Csak a kuporgónak lenne biztos a maga odva?

Elnéző, szánó sóhajokkal leskődjék gyújtó futamokra?

Szenvelegni nagyon tudunk mi, a világot is lekörözve.

Tudott, rejtett tehetetlenség, ha önmagával nézne össze!

Az lenne csak a világ vége.

Jajos, kínos kincsünk temérdek. Nézzek szemközt magammal inkább: tüzek, odvak — egyként enyémek.

6