Forrás, 1969 (1. évfolyam, 1-6. szám)

1969 / 5-6. szám - HAZAI TÜKÖR - Hatvani Dániel: Villámsújtottak (Szociológiai tanulmány a Bács-Kiskun megyei öngyilkosságokról)

Nő, FÉRFI

Világviszonylatban egy női öngyilkosra két-három hasonló cselekedetet elkövető férfi jut. Magyarországon a63—67-es időszakban a férfiak70, a megyében — ugyanezen időszakban — 75 százalékos arányt képviseltek. A67-es év megyei öngyilkosai közül 197 volt a férfi

E tény köré, nemcsak nálunk, de a világ minden táján, ahol a kérdést tanulmányozzák, elméletek csokra szövődik, ám ezek többnyire spekulatívek, egyértelmű bizonyító anyag hiányában megmaradnak a feltételezések szintjén. A megyei adatokból annyi mindenesetre kiderül, hogy a szóban forgó időszakban a be nem fejezett, a kísérletnél megrekedt öngyilkossági tettekből a nők 70 százalékos arányban vették ki részüket. Márpedig csak 67-ben 444 volt a megye öngyilkossági kísérleteinek a száma, s ez több mint a másfélszerese a „sikerült” öngyilkosságoknak. Érdekes, hogy a szorzószám Budapesten tízszeres, azaz egy öngyilkosságra tíz kísérlet jut.

Mindenesetre annyi következtetést levonhatunk, hogy a nők körében az öngyilkossági szándék nem kisebb, mint a férfiaknál, a véghezvitelben viszont nyilvánvalóan kevesebb a módszeresség, s ezzel együtt — talán — a halálfélelem, mint visszatartó erő is hatékonyabb. Ez viszont nem jelenti azt, hogy a nők életösztöne erősebb a férfiakénál. Egyébként is a pszichológiai mechanizmusok más összjátékot fejtenek ki a kritikus, szélsőséges esetekben — az öngyilkosság is ilyen —, mint normális körülmények között. Lehetséges az is, ámbár nem bizonyítható, hogy a nők öngyilkossági szándéka a férfiakénál is meggondolat- lanabb, nem egy esetben tervszerű megfélemlítésre, bizonyos cél elérésére, egyszóval zsarolásra irányul. Fiatalabb korban esetleg a feltűnési vágy, a hatáskeltés is szerepet játszhat.

ÉLETKOR

Ha azt állítjuk, hogy az öngyilkosságra való hajlam együtt nő az életkorral, — ez csak egészen durva megközelítésben igaz. Korcsoportokra bontva az életet önként eltaszítók kísérteties seregét, a számok az idősebb korosztály felé haladva folyton növekednek. Amióta az öngyilkosság a deviáns társadalmi magatartások megfigyelésének integráns részét képezi, tehát nagyjából Durkeimtől kezdve, ez a törvényszerűség világviszonylatban és valamennyi társadalmi rendszerben érvényesül, szinte sorsszerűén. Több külföldi kutató ugyanakkor megjegyzi, hogy például a fiatal lányok kifejezett hajlamot mutatnak az öngyilkosságra. Klaus Thomas dr. nyugat-berlini pszichológus computer segítségével mutatta ki, hogy ez a jelenség különösen érvényesül a 20 évesnél fiatalabb hajadonok körében, elsősorban szerelmi okokból. Megerősíteni látszik ezt a tényt, hogy a lélektani vizsgálatoknak alávetett korcsoportokban 13 százalék küzdött szexuális problémákkal.

Bács-Kiskunban 1963 és 1966 között az 50—56 éves, míg 1967-ben a 60—69 éves korcsoportban fordult elő a legtöbb öngyilkosság, az összesnek az egynegyede. E két korcsoportban az öngyilkosok négyötöde községi lakos volt.

Ugyanakkor figyelemreméltó az a tény is: a 20—29 éves korosztályban az 1967-es adatok szerint a kecskeméti járásban majdnem annyian léptek át önként a nemlét partjára mint az öt városban öszesen. A40—49 évesek közül legtöbben a kecskeméti járásban, illetve a megyeszékhelyen, a60—69 évesek közül a kiskőrösi járásban követték el megmásíthatatlan tettüket.

Az öregek magasabb öngyilkossági arányszáma évről évre nyomatékosabban szerepel az össznépességre vonatkoztatott gyakoriság kiszámításánál, mivel a népesség fokozatosan elöregedik. Ez a szempont a megyében különösképpen nagy súllyal esik latba, 1965-ben a megye 563 és félezer lakosának 16,5 százaléka volt 60 éven felüli. Az országos arány, egytized híján ezt csak 1968-ban érte el. A demográfiai előrejelzés szerint egy-másfél évtized múlva a 60-on túliak korcsoportja országosan is a lakosság egyötödét képviseli. A megye ezt 2—3 százalékkal meghaladja. És álljon itt figyelmeztető jelként az UNESCO Néprajzi Bizottságának az a meghatározása, miszerint azok a területek, amelyek lakosságának több mint a 7 százaléka 65 éven felüli életkorú, biológiailag fáradtnak számítanak.

S ez még nem minden.

Aligha van szívszorítóbb annál, ha 15 éven aluli gyermekek dobják el maguktól az életet. Ritkán múlik el év, hogy egynéhány ilyen eset ne fordulna elő a megyében. Olykor a drasztikus szülői szigor, illetve ettől való félelem — leginkább a jelesnek éppen nem mondható iskolai bizonyítvány prezentálásakor — szerepel kiváltó okként, különösen ha ez minden átmenet nélkül váltja fel a korábbi mértéktelen kényeztetést. De akad más, ugyancsak elgondolkoztató ok is, amire az hívta fel a törvényszéki orvosszakértők figyelmét, hogy gyermek által elkövetett önakasztás mindig olyankor fordul elő, amikor az adott helységben ezt közvetlen megelözőleg több, felnőtt által elkövetett önakasztás történt. A gyerme57