Forrás, 1969 (1. évfolyam, 1-6. szám)
1969 / 3. szám - JEGYZETEK - A „viharokat támasztó” Juhász Ferenc
A „VIHAROKAT TÁMASZTÓ” „ . . . sohasem akartam elveszíteni hitemet az életben, s amit oly sokszor és olyan sokan akartak elperelni tőlem: az emberiség szerelmét.” „Az ember nem lehet magányos, hiszen az égitestek sem azok, az ember nem ragyoghat árván, nem vacoghat fosz- foreszkálva a csönd-poros űrben. Otthon kell lennünk valahol a világban s önmagunkban.” „A költőnek szüntelenül tiltakoznia kell a butaság, gőg, önkény, zsarnokság, elnyomás és kizsákmányolás ellen az emberi méltóság és tisztesség nevében, s a költő sohase szűnjön meg hangoztatni azt, hogy az emberi lét egyetlen értelme a szabadság.” 82
/
