Forrás, 1969 (1. évfolyam, 1-6. szám)

1969 / 3. szám - JEGYZETEK - Szekér Endre: Könyvheti könyvek

Márton fővájár. Miután végigszívta cigarettáját, lámpát oltott és elaludt. „Ennyi az egész. A kötet meglepetése az 1940-ben született Vathy Zsuzsa Útijelentés című írása. Könyv alakban jelent meg a Kortársban napvilágot látott, sokfajta reflexiót kiváltó regényes önéletrajz, az ítélet nincs: Déry Tibor műve, mely nagy érdeklődésre tarthat számot a legkülönbözőbb olvasói rétegekben. A Sinkovits Imre főszereplésével nagy sikert aratott film, A tizedes meg a többiek most regényformában számít sok olvasóra. A regényt Dobozy Imre írta. A könyvhét talán legjelentősebb kiadványa Németh László összegyűjtött műveinek első nagy kötete, mely többek között a Nyugat pályázatán díjat nyert Hor- váthné meghal című novellát, a klasszikus tömörségű és szépségű Gyász című regényt tartalmazza. „Tíz éve a Megmentett gondolatok írásakor az élet készült elröppenni, s a gondolatok, a hit, ittmaradni. Most a mű van elröppenőben, s a hit száll emberétől elváltán tovább”, írta Németh László.

S a lírájában gazdag mai magyar irodalom most kevesebb kötettel lepett meg. Nemes Nagy Ágnes válogatott versgyűjteményének örülhetünk (hosszú hallgatása után), újra felfedezzük verseinek benső izzását:

S a kettős, egymást tükröző világban megindulok, mint földmérő az égen, s pontos barázdán igazítva lábam, a nyíri tájat csillagokba lépem. (Kettős világban)

S egy másik költőnő, Károlyi Amy költészetének gazdagodásáról ad bizonyságot az Anti-menny- ország c. kötet: „Tépjétek le a drapériákat, neki kalapáccsal a hamis gyertyafénynek”, írja. S meglepetés, érdekes véletlen, hogy a harmadik jelentős verseskötet szerzője is nő: Szécsi Margit. A nagy virágvágó gép c. verseiben érződik a Juhász Ferenc-i, Nagy László-i nagyobb verskompozíciók igénye. Máskor az oratórium vagy a „platoni” dialógus megoldásaival él. „Föl, föl a nyomorból! Szállnunk és hullnunk: szabad. Illúziónk: hogy imádnak, nosztalgiánk: az anyag.” (Szécsi: A Sárkány és lovagja)

A külföldi alkotók közül hadd emeljük ki a Majakovszkij mellett legjelentősebb szovjet lírikus, Paszternák kötetét, az Éjszakai szél címűt. A költői ars poeticából idézzünk: „Eljutni mindig mindenütt a mélyes-mélyig, ha munka hív, ha eszme űz, ha szívem szédít.” A pályáját Magyarországon kezdő, ma már világhíres művészetpszichológus Arnold Hauser (ki Lukács György tanítványaként indult) kétkötetes műve A művészet és az irodalom társadalomtörténete — hamar el fog fogyni. Ugyancsak nagy érdeklődést fog kiváltani Marx György kötete, melyben megtalálható nagy vitát, érdeklődést kiváltó Gyorsuló idő című tanulmánya is, Á kötet címe szinte jelképes: Jövőnk az univerzum. Az irodalmi esszé műfaját Vas István kötete, a Megközelítések képviseli. Á kitűnő költő, műfordító műhelytitkait tárja elénk. pl. Keatsről írva vagy Saint-John Perse-ről. S egy örvendetes hír: „sikerkönyv” lett egy remek nyelvészeti mű: Kálmán Béla A nevek világa. („Sikerkönyvek” sorozat)

Mit mondhatok befejezésképpen? Vannak termékenyítő gondolatok e könyvekben? S munkára serkentenek-e? Azt hiszem, igennel válaszolhatok. A válogatva olvasó ember most is talál jó könyvbarátra a könyvheti könyvek között. Ahogy Montesquieu írta: „Aki olvasni szeret, az az unalom óráit, amelyek elkerülhetetlenek életünkben, gyönyörűséges órákra cseréli fel.”

SZEKÉR ENDRE

80