Forrás, 1969 (1. évfolyam, 1-6. szám)

1969 / 3. szám - ÉLŐ MÚLT - Heltai Nandor: Sisa Miklós

K>eltai Qlándot

Sisa Miklós

Jól emlékezem ma is a tíz év előtti frissítő élményre. Napok óta régi kecskeméti újságokat olvasgattam. A tengernyi tyúkpertől, a sok hazapuffogtatástól, társasági pletykától, provinciális kisszerűség- től elfásulva vettem a kezembe egy vékony füzetet. A címe: DIÁK LAP. 1912-ben adták ki, Sisa Miklós szerkesztésében. Gügyögés, nagypipájú kevés dohányé erőlködés, az iskolában tanultak visszakérőd- zése helyett öntudatos ifjú emberek cikkeit tartalmazta. Több eredeti gondolatot, friss meglátást, kiérlelt véleményt találtam ebben, mint számos kövér újságkötetben. Meglepett a szerkesztő olvasottsága, európai kultúrája.

Semmit sem tudtam róla. Azóta gyűjtöm a vele kapcsolatos információkat. Az idő múlásával, ismereteim bővülésével mindinkább érzem, hogy ő is a méltatlanul feledett, mellőzött jeleseink közé tartozik. Magunkat szegényítjük, ha továbbra is hallgatunk róla.

Az eminens diák

Schischa Adolf pápai tanító öt gyermeke közül Miklós a második; 1893. november 15-én született. Az élénk észjárású fiú a Pápai Református Főgimnáziumban tanult, ahol az angol és a francia nyelv kiváló elsajátításáért többször jutalmazták. Sikerrel vizsgázott latin, görög és német nyelvből is. Hatodikos volt, amikor a pápai újság első novelláját közölte. Tanárai közül a demokratikus érzelmű dr. Lakos Béla érdemel említést: Kecskemét közgazdasági viszonyairól írt kitűnő könyvet. Kaposi Lucián, a magyar tanár egyszer alaposan megdorgálta, mert Miklós a kor legnagyobb költőjének nevezte Ady Endrét.

Sisa Kecskeméten

A csinos, jóképű ifjút édesanyja küldte Kecskemétre. Féltette a „romlott nagyvárostól,” Budapesttől. Nővérénél lakott a Nyár utca 1. számú épületben. 1911. szeptember 12-én iratkozott be a Református Jogakadémia első évfolyamára.

Mindvégig kitűnő minősítéssel tette le vizsgáit. Évente többször kapott kisebb-nagyobb pénzjutalmat. Gyorsan kitűnt társai közül: már 1913-ban első díjat nyert egy iskolai pályázaton. A 19 esztendős diák „Ä darvinizmus hatása a filozófiára" címmel, 75 oldalon fejtegette Spencer és Haeckel monista tanait. Nézeteik nagyon divatosak voltak, főként a magyar radikálisok körében. Spencer a tudati tényeket nem a testen (idegrendszeren) belüli kapcsolatokkal, hanem a szervezeten kívül talált, a külső környezethez tartozó tényezőkkel hozta összefüggésbe. Rendszerének haladó vonásai: a természetes kiválasztódás általa már Darvin előtt felfedezett gondolata, a fejlődés elve. Gyengeségeit: agnoszticizmusát, individualizmusát és az osztályok örökkévalóságára vonatkozó téves következtetéseket a marxista filozófusok bírálják. A „szociális (helyesen szocialista) alkímiáról” azt tartotta, hogy „nemtelen természetekből nemes cselekedeteket akar kihozni".

Sisa ifjúkori dolgozatában és későbbi publikációban egyaránt kimutatható a spenceri radikális- pozitivizmus hatása. A pályamű bírálói közül Kováts Andor professzor hűvös hangnemű értékelése szerint „a szerző ügyes olvasni szerető és az olvasottakat megérteni akaró egyén, akinek stílusa is eleven, fordulatos”. Buday Dezső is olvasottságát dicséri elsősorban. A „szerző énjét” hiányolja. „A falusi kisbírónak is lehet egészséges és helyes véleménye a külső politikáról, mint a diplomatának, még ha a részleteket nem is ismeri. Hibának tartja, hogy „nem méltatja kellően Bergsont és így elesnek mindazok az ellenvetések, amelyek miatt az idealista világnézet összeegyeztetése a természettudományos állásponttal nehézségekbe ütközött. (A Jogakadémia évkönyve 1912/13.) E sorok Buday demokratizmusát és ekkoriban még különféle hatásokat ötvöző eklektikus nézeteit is jelzik.

Az irodalmi szakosztály pályázatán is díjat nyert. A Habsburg-ellenes, függetlenségi szellemű iskola minden évben megemlékezett a 13 aradi mártírról. Az ünnepi beszéd elmondására az intézet legkivá47