Forrás, 1969 (1. évfolyam, 1-6. szám)

1969 / 1. szám - Hatvani Dániel: Szomjúság (vers)

Szomjúság, tüzes kenyér, zsaluzott kavics, szúette oszlop a csontváz-király sztriptízbárnak berendezett palotafolyosóján, fű- részpor-labdacs a vezérkari patikában.

Szomjúság, egyforma napok Szaharája, tevegelés az egyetlen útra szóló menetlevéllel, mini-hergelések fokhagymás pirítósa; szomjúság, emlék-vitrinben palack-gyűjtemény, prospektuson vitorlaháromszögek, halálmezők ejtőernyő-szirmai; szomjúság, jelszavak torokrákja, demográfiai szakcikkhez mellékelt fogamzásgátló pirulák, képeslap-standok vetkőzőszámai; szomjúság, kapaszkodás az egzisztencia-kötélhágcsón, szeggel-mad- zaggal, kalapáccsal kitömött zsebek, golyóstollal bekeretezett apróhirdetések;

szomjúság, próbababákon méretre szabott flancolás, karosszériák króm-rajzása, fel pántlikázott tengeriherkentyűk a családi ünnepeken, takarékpénztárak keresztberakott kamatlábai; szomjúság, sorsok hajótörése, az erősebbet életbentartó kannibalizmus, lét árkába vetett tutaj;

szomjúság, kapát-nem-látott földeken döglött madarak, vegyifelhőben rezisztens pondrók, horganyzott folyamon szárnyas hajók; szomjúság, kérvények tonnás dossziéi, tintában pácolt gerincek, nyugdíj igénylőlapok szilikózisa;

szomjúság, hetenként feljövő szerencsecsillagképek a lottószelvényeken, térzenék a történelmi törpetornyok tövében; szomjúság, városnéző szájtáti buszok, majálisok a pohár sör tiszteletére, bibliamagyarázatok az antikonformizmus jegyében; szomjúság, váltóáramra kapcsolt telefonzsinórok, idegbajra kapcsolt megváltó égzengések, forródrótra kapcsolt kontinensek; szomjúság, rádium-kehelyben hirosimai hamu, lakásdísznek a stilizált gallyak alá, nejlonzacskóba kiszerelt fehérvérsejtek, és a folyton felnyögő, senki által meg nem válaszolt kérdés: mi marad meg a mindenség kapujába építendő alumínium-piramisból

Összehordott köveken pihenek, lógatom le a lábam, szájpadlásom forgószél szikkasztja.

Világvégi vasajtók dörögnek, feltépett láncok csapódnak, porbazu- hant, szétvert lakatok nyikkannak, szívemben is micsoda hang- robbanás.

Napi munkám torlódik végezetienül, betemet salak, eternit-forgács, pelyva; szerveimet az idő lemezteleníti.

Szirom-helikopteren bogár szál! kezemre, bejárja világát ízenként, araszonként.

Hol a tiszta forrás, hogy megkeressem? Vezess utamra, lombszagú szorgalom, esőtől frissült fasorodban, szemben a napnak. Verejtékemben hadd szülessek újjá, sártól maszatos, csillagra fénylő gyermekarccal.