Forrás, 1933-1934 (1-2. évfolyam, 1-5. szám)
1934-08-01 / 4-5. szám
Mondhatnék azt is, hogy a regényhős szimbólum csupán, maga az emberi lélek, a bonyolult aranyporos, a salakos és megfejthetetlen. De ha igy van, mi szükség volt a salakmosás kísérletére ? Mert a salakmosás nem sikerült. Sőt az Írónő inkább felkavarta azt, úgy, hogy az emberi lélek mély tavának eddig ismert kavicsai is eltűntek a szemünk elől. És itt van Jacques Cossin igazsága: a pepecselő analizisá- ban elvész a regény. Gergely Márta regény helyett szimbólumokkal homályositott, érzékiséggel fütött hatalmas verset alkotott : a nagy ismeretlen az emberi lélek misztikus költeményét. így egészen érthető, hogy a regénynek cselekménye nincs. De mi is történhetik egy fiatalemberrel rövid két esztendő alatt ? Mindössze ennyi: Neirok Péter egy ideig kitűnő, szerencsés és ügyesskezü gyakornok egy borüzletben, maid munka- nélkül lézeng a kis városban, sétál, elvont dolgokról meditál barátjaival, vagy futtában szeretkezik és végül bevonul katonának. Ennyi az egész. Még szerencse, hogy a mellékalakok emberek, a milliót élesen és világosan rajzolja meg és hogy a stílusa, mint a bruxellesi csipke, finom és dekoratív. A regény a „Pantheon" kiadásában szép papíron, ízléses külsőben jelent meg. Walter Ede MÁRAI SÁNDOR: Egy polgár vallomásai (PANTHEON KIADÁS) I. Márai Sándor individualista, anarchista. Az „Egy polgár vallomásaidban, mely önéletrajza többek közt ezt mondja: „Nincs egyetlen emberem, barát, nő, rokon, akinek barátságát hosz- szabb ideig bírnám; nincs olyan emberi közösség, céh, osztály, amelyben el tudok helyezkedni, anarchiában élek, melyet erkölcstelennek érzek s nehezen bírom ezt az állapotot." Márai Sándor — polgár. II. Polgár. Jobb és bal oldalról fűrészelik a fogalmat, amit a polgár jelent s lehet, hogy a vajúdó idők elsöprik majd, de érdemes lesz írni róla. Polgár volt a nagyapám, az apám és mi tagadás az vagyok én is. A polgár nem tartozik sehová sem. Márai sem. Fanyar szájjal jegyzi amit lát. De emberi a maga módján. III. Amit könyvében ad igazi irodalom. Színesen vonul el előttük az iró élete: A ház, a kassai bérpalota, benne a misztikus bankkal és a kétes hirü mulatóval, a cselédek, akiket már akkor is „fizetett ellenség"- nek tartottak a derék polgárok, Ernő, a titokzatos nagybácsi aki eltűnik 15 évre aztán újból felbukkan, de csak azért, hogy bemutassa miként kell szakértelemmel cigarettázni. Ernőnek később háborúba kell 18
