Forrás, 1933-1934 (1-2. évfolyam, 1-5. szám)
1934-03-01 / 3. szám
1400 esztendeig szabad prédája leli mindenkinek, aki szerem tudott belőle. Róma önállósságának megszűnése ulán az első világtörténelmi jelentőségű tény, hogy teljesen germán befolyás alá került- Előbb a birodalomba már régebben beszivárgott germán zsoldosok, majd a Dunántúlról érkező keleti gólok és longobárdok alapítanak Rómában, vagy Felső-Itáliában germán királyságot. Bár egyik-másik germán uralkodó igyekezett Itáliát egységes államiságban továbbra is fenntartani, a latin és germán faj közötti ellentét, a kultur - különbség és a germán faj idegenkedése az egységes uralom ellen, ezt teljesen lehetetlenné tették és Itália lassanként darabokra hullott. A germán befolyás — bár területileg csökkent — egyre nagyobb mértéket öltött a frank-római, majd a német-római császárság megalapításával, ami időközben a világpolitikában mind nagyobb szerepet játszó pápaság és a germán sikságon a római birodalom szerepét átvevő germán birodalom uralkodóinak politikai egymásrautaltsága következtében jött létre Ettől kezdve Itália jó részének sorsa szorosan összefügg a a német birodalom sorsával. Ez a sorsközösség bár Itália ősíakói és a jövevény germánok között érzelmi kapcsolat soha sem jött létre — még akkor sem szűnt meg, amikor a pápaság és császárság között a világuralomért keletkezett küzdelemben a pápaság térdre nem kényszeritette a császárságot. E küzdelem alatt, az olasz félsziget három főrészre oszlott Észak-Itáliában az önnálóságra törekvés küzdött a germán befolyás ellen, Közép-Itáliában (Rómában) a pápaság igyekezett erős bázist kiépíteni, Dél-Itáliában és a szigeteken a bizánci birodalom védte hatalmát. E nagy kereteken belül az egyes városok igyekeztek függetleníteni magukat. Annak dacára, hogy a pápaság és császárság harcából a pápaság került ki győztesen, az egyházi államon kívül sehol sem tudta érvényesíteni politikai hatalmát, sőt Észak-Itáliában a városi államok (Milánó, Velence stb-) még a germán befolyástól is mentesíteni tudták magukat. Ez időben produkálta Itália Róma bukásától a fasizmusig terjedő történelmének első és egyetlen olyan egyetemes mozgalmát, amely elárulta, hogy a klasszikus géniusz még nem halt ki belőle, csak képtelen érvényesülni. Ez volt a humanizmus és a reneszánsz. Bár az sem kétséges, hogy a reneszánsz kifejlődésére a legnagyobb hatással a klasszikus művészet emlékei voltak, de 16 keretezése CHHSZt Nyirviz-palota.
