Forrás, 1933-1934 (1-2. évfolyam, 1-5. szám)
1934-03-01 / 3. szám
KÖNYÖRGÉS Döngetem az ábrándok és remények ezüstös fényű kapuját, mert legalább e kettő legyen, ha egyéb semmi sincs. Követelem az Élet jogát, élni akarok vágyban, tűzben, hétrétgörnyedt alázatban, porban, szenvedésben, jajban, mindegy, miképpen, de élni akarok ! Térdem lehajtom a porba s félénk halk fohászom, alázatos könyörgésem száll föl a légbe: Mindenek Ura, adj hitet, hogy mindig legyen hitem, adj nyugalmat, hogy ne fájjon az élet, vedd el tőlem lelkem tépelődő kínját, szabadíts meg mindentől, mi tudatomat marja és kínnal égeti. Ne lássak luciferi rútat, pokolit, mi szivemnek fáj, ne lássam a szenvedők lélekölő jajját, mert sirva fakadok, ne lássak, ne halljak szennyes állati bűnöket, melyek lelkem húrjait fájdalmas rezgésbe hozzák. Ezt add Uram és én kicsiny-érzetemben parányi porszemmé összezsugorodott alázatos hived leszek a Te világmindenség tengeredben addig, mig szememben el nem fakul az Élet gyémántos csillogása! Bálint Mihály. Minőség Szabás Kivitelezés Székely, Győry és Morváinál elsőrendű. 14
