Novák Ádám (szerk.): Fontes Memoriae Hungariae II. Varsóban őrzött magyar vonatkozású oklevelek, 1388–1427. Közreadja: Novák Ádám és Tóth Péter (Debrecen, 2018)
Oklevélszövegek
88 47. 1419. szeptember 15. Kassa. Zsigmond, aki korábban azt ígérte, hogy Szent Mihály napjáig (1419. szept. 29.) ítéletet hoz az Ulászló lengyel király és a Német Lovagrend között támadt viszály ügyében, egyéb elfoglaltságaira hivatkozva meghosszabbítja a határidőt a következő v ízkeresztig (1420. jan. 6). 19 Nos Sigismundus Dei gratia Romanorum rex semper augustus ac Hungariae, Bohemiae, Dalmatiae, Croatiae rex significamus tenore praesentium quibus expedit universis. Quod licet serenissimus princeps dominus Wladislaus praedicta Dei gratia rex [illustris frater] noster carissimus nomine suo et incliti fratris sui domini Alexandri Witoldi magni ducis Lythwaniae ac aliorum suorum ducum praelatorum baronum [procerum] coadiutorum et coadhaerentium super omnibus et singulis causis litibus castris fortalitiis dampnis iniuriis discordiis controversiis odiis [pactorum contractionum] foederatorum etc. et pacis perpetuae laesionibus diffamationibus detractionibus et generaliter super omnibus et singulis actionibus obligationibus [iuribus] querelis et concordiis praesertim in ?orun et alibi ubicumque factis motis et exortis praesentibus et futuris inter ipsum dominum regem Polonie [Alexandrum] Witoldum magni ducem Lythwaniae fratres nostros carissimos et alios regni Poloniae principes praelatos coadiutores adhaerentes et subditos [ab una, et] magistrum generalem ordinis cruciferorum de Prussia et ipsum ordinem eiusque adhaerentes coadiutores et subditos ab alia parte vertebantur et vertuntur [et verti] sperantur in nos tanquam arbitrum arbitratorem et amicabilem compositorem in forma plenissima compromisisset, cum potestate pronuntiandi [...] ad festum Sancti Michaelis Archangeli proximi et non ultra, attendens tamen multitudinem negotiorum nostrorum quae nobis pendente huiusmodi [compromissione] emerserunt, ut nequeamus quovis modo tanta brevitate temporis artati quod restat tam arduis negotiis quae magnam maturitatem re[quirunt] intendere nostrisque motus instantiis, et ut guerram fugere et amplecti pacem ab omnibus tanquam cultor verae fidei agnoscatur super omnibus clausulis punctis conditionibus et articulis quae tenor compromissi ipsius comprehendit et cum eadem potestate terminum quantum ipsum et partem [suam vi]detur concernere hinc usque ad festum Epifaniae proximum prorogavit taliter tamen si magister generalis et ordo cruciferorum predicti, quo [...] per nostros ambasiatores solempnes requiri fecimus, prius eundem terminum ad diem Epifaniae praedictum curaverint prorogare et tunc in [eodem casu] promittimus in fide et honore ac verbo regio pronuntiationem vigore compromissi 19 Az eredeti oklevél a második hajtásnál elszakadt, erősen sérült, nem olvasható. Ezeket a részeket az oklevél másolatából készített átírat alapján kiegészítettük és szögletes zárójelel jelöltük . (T. O.)
