Novák Ádám (szerk.): Fontes Memoriae Hungariae I. Varsóban őrzött magyar vonatkozású oklevelek, 1350–1386. Közreadja: Novák Ádám és Tóth Péter (Debrecen, 2017)
Előszó
II Główne Akt Dawnych ). Azonban nem csupán az 1490 és 1526 közötti időszak Jagelló-diplomáciáját kutatjuk, hanem a lengyel szemszögből Jagelló-korszak magyarországi vonatkozásait is. Ebben a munkában rendkívül nagy segítséget kaptunk a lengyel-magyar kapcsolatok, és a lengyelországi Hungarica-kutatás meghatározó alakjától, Tóth Pétertől, akivel jelen sorok írójának volt alkalma együtt dolgozni a Miskolci Egyetemen. Tóth Péternek ezúton is hálás köszönetünket fejezzük ki önzetlen segítségéért. 2014-ben a leedsi International Medieval Congressen egy önálló szekciót szerveztünk a Jagelló-kori külkapcsolatok tárgyában ( ?e Jagellonian ‚Empire’ and European Diplomacy ). Kiváló munkakapcsolatot alakítottunk ki a Toruńi Kopernikusz Egyetemmel. Kutatócsoportunk tagja, Pósán László visszatérő előadója az Ordines Militares Colloquia Torunensia-nak. Az egyetem Történeti Intézetével (Instytut Historii i Archiwistyki, Uniwersytet Mikołaja Kopernika) közösen 2015-ben egy Jagelló-kori diplomáciatörténeti konferenciát szerveztünk, német, cseh, lengyel, szlovák kutatók bevonásával. ( ?e Jagiellonians in Europe: Dynastic Diplomacy and Foreign Relations / Die Jagiellonen in Europa: Dynastische Diplomatie und Außenbeziehungen . A tanulmánykötet megjelent: ?e Jagiellonians in Europe: Dynastic Diplomacy and Foreign Relations . Edited by Attila Bárány, in co-operation with Balázs Antal Bacsa. Debrecen, 2016. Memoria Hungariae, 2.) Szoros kapcsolatot alakítottunk ki az Oxfordi Egyetemen, a Somerville Collegeban működő Jagiellonians kutatócsoporttal ( ?e Jagiellonians: Dynasty, Memory and Identity in Central Europe ), a 2015-ös leedsi medievista konferencián közösen szerveztünk szekciókat. Kutatócsoportunk két tagja, Györkös Attila és jómagam 2016-ban előadott Oxfordban a Jagiellonians project által szervezett Dynasty and Dynasticism (1400-1700) című konferencián. A párbeszéd útjára indításában nagy szerepet játszott, hogy 2016-ban ?e Image of States, Nations and Religions in Medieval and Early Modern Central and East Central Europe címmel nemzetközi konferenciát rendeztünk, német, francia, cseh, lengyel, szerb, lett kutatók részvételével. A közölt források jó része Zsigmond-, és (lengyel szemszögből nézve) Jagelló-kori (azaz 1386–87 utáni). Ennek részben az az oka, hogy a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kara Történelmi Intézetében több éve folyik Luxemburgi Zsigmondnak és korának kutatása: 1997-ben nemzetközi konferenciát tartottunk „Sigismund Tagung 1387-1997” címmel, ahol képviseltette magát a német kutatás – Jörg K. Hoensch előadása a Zsigmond-kutatás újabb útjait határozta meg („Schwerpunkte der Sigismund-Forschung nach 1945”) – illetve a magyar középkorkutatók közül Engel Pál és Kubinyi András is. (A konferencia tanulmánykötete néhány évvel később jelent meg: Das Zeitalter König Sigmunds in Ungarn und im Deutschen Reich . Hrsg. Tilmann Schmidt – Péter Gunst, Debrecen, 2000.) A Lendület-kutatócsoport munkatársai azóta
