Folia Historica 35. (Budapest, 2020)
I. TANULMÁNYOK - Varga Lujza: A genfi magyar titkárság létrejötte és tevékenysége az 1920-as években
7. kép Bethlen István portréja. Bethlen István miniszterelnök, aki az 1920-as években a magyar külügyek irányításában is aktívan részt vett. Koller tanár utóda Szenes, 1930 körül. Magyar Nemzeti Múzeum, Történeti Fényképtár, ltsz.: 62.105. kenységet is végeztek, és ezzel meghatározó segítséget nyújtottak. Ezzel párhuzamosan a genfi iroda szerepe az évek során egyértelműen megnőtt, ám ahogyan azt a személyi ellentétekből is láthattuk, az iroda dolgozói nem tartoztak a magyar külügy alakítói közé - tevékenységük inkább arra terjedt ki, hogy a vezetés által meghatározott külpolitikai célokat, amennyire lehet, „átfordítsák" a Népszövetség nyelvezetére. A titkársággal kapcsolatban a későbbiekben is azt láthatjuk, hogy az ügymenetet folyamatosan alakították: a genfi titkárságnak ugyanis nemcsak egy új külügyi rendszerben kellett elhelyeznie magát, de a szintén frissen létrejött Népszövetség mellett is. így a genfi titkárság dolgozói és a magyar külügy működés közben „tanulta meg" a Népszövetség működését is: minél jobban látták a folyamatokat, annál inkább tudták a saját működésüket annak megfelelően alakítani. A külügyminisztérium pedig láthatóan nemcsak a felálláskor, de később is támogató volt ebben az irányban és helyt adott a titkárságról érkező kéréseknek. így a genfi titkárságra és a népszövetségi ülésekre érkező delegáltakra is egyaránt igaz volt, hogy minél régebb óta vettek részt a folyamatokban és minél jobban ismerték a genfi rendszer működését, annál hatékonyabban voltak képesek a magyar érdekek képviseletére. ESTABLISHMENT AND OPERATION OF THE HUNGARIAN SECRETARIAT IN GENEVA IN THE 1920S Summary The League of Nations was established in order to replace secret diplomacy and war as a means of conflict management, uniting all states and aiming to control international affairs. 80
