Folia Historica 35. (Budapest, 2020)

I. TANULMÁNYOK - Bittera Éva: Andrássy Klára, egy (a)tipikus arisztokrata

az utókor kutatójában. Beszélhetünk-e egységes „feudális ideológiáról" a magyar arisztokrácia esetében? Szűkebb keretek között vizsgálva a kérdést: létezett-e egységes ideológia az Andrássy családban - vagyis abban a közegben, amelyben Katinka felnőtt, amellyel a későbbiekben szakított, és amelynek véleményére egész életében igen sokat adott? Valóban egyedülálló életút Károlyi Mihályné sorsa?7 8

Nem kell messzire menni, hogy olyan személyt találjunk, aki részben megcáfolja ez utóbbi feltevést. Andrássy Katinka húgának, Klárának az élete hirtelen, tragikus módon ért véget - nem tudhatjuk, sorsa milyen irányba haladt volna tovább, ha nem esik bombatámadás áldozatául 1941 áprilisában Dubrovnikban.9 Mindenesetre már addigi tevékenységével is felhívta magára a figyelmet. Andrássy Kláráról eddig két, viszonylag részletes, ám sok helyütt kiegészítésre és korrekcióra szoruló rövid biográfia született. Tóth Vásárhelyi Éva 2007-ben egy szakdolgozat formájában dolgozta fel a grófnő életútját. Munkája igen informatív, ám néhány levéltári dokumentum átírása mellett inkább adatközlésre szorítkozik.9 Ennek rövidített változata a Múltunk című folyóiratban 2008-ban megjelent tanulmány is.10 11 Hajdú Tibor is szentelt egy tanulmányt „Kájának"; munkája alaposabban tárja fel az életút részleteit, mint Tóth Vásárhelyi írása, de mindehhez főként Károlyi Mihály levelezését vette alapul, egyéb levéltári forrásokra elvétve hivatkozik. Hogy Andrássy Klára fordulatokban gazdag élete mindeddig nem keltette fel a történettudomány érdeklődését, az főként a primer források hiányának tudható be. Az asszonytól igen kevés írás maradt fenn, ezek is főként levelek, újságcikkek, értekezések formájában. A családi legenda szerint létezett egy bizonyos koffer, tele Kája- féle iratokkal és levelekkel. Tulajdonosa ezt a bőröndöt valamikor az 1930-as évek végén volt férjének adta át megőrzésre, Odescalchi Károly pedig a második világháború után, angliai emigrációja előtt húgára, Lipthay Bélánéra bízta az anyagokat több más családi értéktárggyal egyetemben. Sajnos azonban mindennek nyoma veszett a szécsé- nyi kastélyban.12 Andrássy Klára életútjának rekonstruálásához nagy segítségünkre

7 Bár jelen kutatásunknak nem tárgya, de érdemes feltenni azt a kérdést is, hogy Károlyi Mihály- nénak valójában milyen kapcsolata volt az ún. „munkásosztállyal"? Emigrációja során ugyan járt a Szovjetunióban, találkozott Lenin rokonságával is, de az ideológiai elhivatottsága nem feltétlenül jelentette azt, hogy valóban szoros kapcsolata volt az ipari munkássággal. Férje hatalomra kerülése idején ugyan gyakran érintkezett ő maga is szociáldemokrata politikusokkal, de - mint erre Hatos Pál is rávilágít - az 1910-es évek végén a hazai szociáldemokrácia bázisát nem a munkásság nyomorban élő rétege adta. Lásd Hatos Pál: Az elátkozott köztársaság. Az 1918-as összeomlás és az őszirózsás forradalom története. (Modern Magyar Történelem) Bp. 2018.44.

8 Egyes sajtóhíradások szerint a panziót érte találat, amelyben lakott. Lásd pl. Újság, 1941. május 6.5.

9 Tóth Vásárhelyi Éva Jozefin: Kája. Andrássy Klára életpályája. ELTE BTK Társadalomismeret szak. Bp. 2007. Szakdolgozat. Odescalchi Mark magántulajdona. (Javította, jegyzetekkel ellátta: Odescalchi Pál.)

10 Tóth Vásárhelyi Éva: Gróf Andrássy Klára, a szociális legitimista. Múltunk 53. (2008) 2. sz. 105-121.

11 Hajdú Tibor: A magyar ellenállás legitimista hercegnője: Odescalchi Károlyné. In: A történet- tudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére. Szerk. Baráth Magdolna - Molnár Antal. Budapest-Győr 2012. 431-439.

12 Lásd Tóth Vásárhelyi É.: Kája i. m. 56-57.

7