Folia Historica 35. (Budapest, 2020)
I. TANULMÁNYOK - Varga Lujza: A genfi magyar titkárság létrejötte és tevékenysége az 1920-as években
mere' angol nyelvű memorandumát, melyben az egyesület célját és egy évi működését ismerteti azzal, hogy azt a Nemzetek Szövetségéhez eljuttatni szíveskedjék."59 A Népszövetséggel és a genfi magyar irodával kapcsolatos ellentétek a külügyön belül A teljesség igénye nélkül röviden szót kell ejteni azokról az összetett ellentétekről, amelyek a Népszövetséggel és a genfi magyar titkársággal kapcsolatban merültek fel magyar részről. Habár a magyar vezetés, más megoldás nem lévén, elismerte a Népszövetség és a magyar tagság fontosságát, mégis maga is bizalmatlan volt a szervezettel szemben - ahogy láthattuk, nem alaptalanul. Ennek az ellentétnek az egyik gyökere röviden úgy írható le, hogy míg a Népszövetség egy internacionális szervezetként aposztrofálta magát, addig a magyar külpolitikát épp a nacionalizmus határozta meg.60 Emellett a Népszövetség működése önmagában is megkérdőjelezhető volt, amit Teleki Pál így foglalt össze 1925 októberében, a német népszövetségi csatlakozás előkészítésének időszakában: „Tény, hogy a népszövetség Wilson eszméje, amit előszeretettel hangoztatnak, a magasztos ideálokból azonban kevés maradt meg, mert a népszövetség most nem egyéb mint Wilson-eszme Clemenceau-féle átalakításban. A nemzetek szövetsége most az előtt a fordulópont előtt áll, hogy képes lesz-e a wilsoni eszmék megvalósítására vagy csak arra lesz-e jó, hogy a külügyminiszterek diplomáciai érintkezését a maga évenkénti üléseivel kevésbé feltűnővé és könnyebbé tegye. A népszövetségi tanács nem önálló szerv; mögötte áll a nagykövetek tanácsa politikai kérdésekben és a francia vezetés alatt álló legfőbb haditanács maradványa katonai kérdésekben a maga nagy befolyásával. [...] Nem akarok hadjáratot vezetni a népszövetség ellen atekintetben, bennmaradjunk-e; de megfontolás tárgyává akarom tétetni, mert vannak okok, melyek a bentmaradás mellett szólanak, vannak, melyek ellene."61 Az MTI jelentéseit és a korabeli sajtót végig nézve azt tapasztalhatjuk, hogy a kortársak az 1920-as évek elején gyakran támadták a népszövetségi képviseletet ellátó személyeket (így Bánffy Miklóst vagy Baranyai Zoltánt) is azzal, hogy nem állnak ki megfelelő vehemenciával a magyar ügy mellett és a kisantanttal szemben. Eközben Géniből nézve a Magyar Külügyi Társaság és más szervezetek munkája volt problémás - erről Baranyai így írt 1922-ben: „A Nemzetek Szövetsége intenciója az, hogy a tagállamok kormányaival, kormányhivatalokkal és kormányférfiakkal közvetlen, szoros és fesztelen érintkezést tartson fönn, részint levelezés, részint látogatás, részint az egyes kormányok genfi képviseletei (titkárságai) útján. Minden egyéb, magán jellegű közvetítés oktalan, 59 Gróf Khuen-Héderváry Sándor a külügyminisztérium politikai osztálya vezetőjének levele Baranyai Zoltánnak. Budapest, 1924. április 5. MNL OL K107 5. cs. 9. t. 610. 60 Zeidler Miklós: A Nemzetek Szövetsége a magyar külpolitikai gondolkodásban. In: Magyar külpolitikai gondolkodás a 20. században. A VI. Hungarológiai Kongresszus, Debrecen, 2006. augusztus 22-26., szimpóziumának anyaga. Szerk. Pritz Pál - Sipos Balázs - Zeidler Miklós. Bp. 2006.151-177. 61 Teleki Pál szegedi beszéde. Az MTI jelentése. 1925. október 18. MTI hírarchívum 1920-1945. https://archivl920T944.mti.hu/Pages/PDFSearch.aspx7PmdH (letöltés 2014. aug. 23.) 62
