Folia Historica 35. (Budapest, 2020)
I. TANULMÁNYOK - Varga Lujza: A genfi magyar titkárság létrejötte és tevékenysége az 1920-as években
Nagyjából másfél hónappal később az akkor frissen kinevezett új külügyminiszter, Bánffy Miklós43 jóváhagyta Réz javaslatait a titkárság szervezetére vonatkozóan.44 45 Emellett levélben kérte Apponyit, hogy az általa vezetett Külügyi Társaság tegyen eleget Réz Mihály kéréseinek.43 Ugyanekkor kérte a Réz által javasoltak betartását a belgrádi (Magyary Antal), a bukaresti (Hóry András) és a prágai (Tahy László) követektől,46 valamint a stockholmi (Barcza György), a hágai (Wettstein János), a római (gróf Nemes Albert) és a párizsi (Práznovszky Iván) képviseletvezetőktől is.47 Az értesítés nemcsak a kirendeltségek felé történt meg - az MTI már csaknem egy hónappal korábban tájékoztatta a nyilvánosságot, azaz a potenciálisan kérvényt vagy panaszt benyújtókat is: „A Népliga mellett az egyes államok titkárságokat állítanak fel abból a célból, hogy ott az illető államot képviseljék, a kormány és a főtitkárság közötti érintkezést közvetítsék. A titkárság vezetőjét a külügyminiszter jelöli ki s erről a követség útján a Népliga főtitkárságát értesíti. [...] A Népliga melletti titkárság van hívatva az illető államra és az attól elszakadt fajrokon kisebbségekre vonatkozó adatokkal ellátni a főtitkárságot, amely viszont a Népliga tanácsát informálja. Ugyancsak a titkárság továbbít s indokol meg minden kisebbségi panaszt, mely az illető államtól elszakadt fajrokonoktól megfelelő megbízólevél kíséretében hozzá érkezik. [...] A Népliga tanácsa, tekintettel az általa intézett ügyek kényes voltára, rendkívül szigorú a formák, terminusok és adatok kérdésében. Ennek folytán okvetlen szükséges, hogy a nyelvi és vallásos sérelmekre vonatkozó összes petíciók feltétlenül helytálló és bizonyítható részletes adatokon alapuljanak. Szükséges továbbá, hogy mindazok, akik a Népligához akarnak fordulni a formák kérdésében a titkárság vezetőjétől kérjenek felvilágosítást, a petícióikat a titkársághoz küldjék, amely egyedül van abban a helyzetben, hogy a beadás helyes időpontját megítélhesse."48 Emellett a Népszövetség működésének megismertetése céljából Baranyai egy kézikönyv szerkesztését is elvállalta,49 mivel úgy látta, hogy „a kisebbségi jogokat védő szerződések és különösen a szerződéseket applikáló népszövetségi határozatok, illetőleg 43 Bánffy Miklós gróf (1873. december 30. -1950. június 6.) politikus, író és rendező volt, aki 1921. április 14. és 1922 december 19. között a Magyar Királyság külügyminiszteri posztját is betöltötte. Távozását követően visszaköltözött Erdélybe, ahol kérvényezte a román állampolgárságot. A két világháború közötti időszakban is folytatta szépirodalmi tevékenységét (műveit Kisbán Miklós néven adta ki) és az erdélyi irodalmi és kulturális élet egyik vezetőjeként működött. 44 A Külügyminisztérium utasítása. Leirat Réz Mihálynak. MNL OL K107 l.cs. 2. t. 55. 45 Bánffy Miklós levele Apponyi Albertiek. Budapest, 1921. április 21. MNL OL K1071. cs. 2. t. 52. 46 Bánffy Miklós levele Magyary Antalnak, Hóry Andrásnak és Tahy Lászlónak. Budapest, 1921. április 21. MNL OL K1071. cs. 2. t. 53. 47 Bánffy Miklós levele Barcza Györgynek, Wettstein Jánosnak, gróf Nemes Albertiek és Práznovszky Ivánnak. Budapest, 1921. április 21. MNL OL K 1071. cs. 2. t. 54. 48 Az MTI jelentése. Genf, 1921. március 7. MTI hírarchívum 1920-1945. https://archivl920-1944. mü.hu/Pages/PDFSearch.aspx?Pmd=l (letöltés 2014. aug. 23.) 49 Baranyai folyamatosan foglalkozott a kisebbségi jogok alakulásával. 1922-ben jelent meg a magyar közönségnek írott tanulmánya a kisebbségi jogok védelméről; 1929-ben pedig „A kisebbségi jog fejlődése és reformja a Nemzetek Szövetségénél", majd 1931-ben „A kisebbségi szerződések létejötte" című tanulmánya. 59
