Folia Historica 35. (Budapest, 2020)

I. TANULMÁNYOK - Bittera Éva: Andrássy Klára, egy (a)tipikus arisztokrata

12. kép

A lengyel menekülteknek nyújtott első segítség fő szervezői 1939 őszén. Balról: Salamon-Rácz Béláné, Szapáry Erzsébet, Odescalchiné Andrássy Klára, Lukács Sarolta és Sacelláry Józsefné. (Krystyna Lubczyk-Grzegorz Lubczyk: Pami^c. Polscy uchodzcy na W^grzech 1939-1946. / Emlékezés. Lengyel menekültek Magyarországon 1939-1946.

I-IL Warszawa/Varsó, 2012. II. 85.)

Józseffel és Szabó Zoltánnal, hetente ült össze az Andrássy-palotában. Ezeken az alkalmakon Andrássy Klára a háziasszonyi teendőket látta el Szapáry Erzsébettel karöltve, a beszélgetések levezető elnöke az irodalombarát Borbély Mihály orvos volt.210 Boldizsár Iván és Markos György visszaemlékezéseikben211 néhány oldal erejéig kitérnek a Kája-féle szalonra, és röviden említést tesz róla Balogh Edgár is. Az erdélyi Balogh a Korunk és a Brassói Lapok munkatársaként utazott Budapestre, állítása szerint 1941 áprilisában. Borbély ekkor bemutatta Andrássy Klárának is, aki élénken érdeklődött tőle az erdélyi állapotok felől.212 Ha az időpont valóban helyes, akkor Balogh Edgár az utolsók között volt, akik élve látták Odescalchinét.

Abban azonban mind Boldizsár, mind Markos és a hercegné fia, Odescalchi Pál is egyetértenek, hogy Andrássy Klára nem volt kommunista. „Kája természetesen nem volt kommunista. Egy kis fájdalmas cinizmussal azt mondhatom ma, hogy »haladó arisztokrata« volt."213 Odescalchi Pál szerint édesanyja egyre közelebb került a népiek

210 Boldizsár Iván: Keser-édes. Bp. 1987.30.

211 Boldizsár I.: Keser-édes i. m. 29-33.; Markos György: Vándorló fegyház. Bp. 1971.157.

212 Balogh Edgár: Az életút egy fejezete. Móricz Zsigmond Erdély-nézőben. Tiszatáj 30. (1976) 9. sz. 50.

213 Boldizsár I.: Keser-édes i. m. 29-30.

45