Folia Historica 35. (Budapest, 2020)

I. TANULMÁNYOK - Bittera Éva: Andrássy Klára, egy (a)tipikus arisztokrata

unokatestvérére, Andrássy Sándor grófra szálltak volna. Az özvegy Zichy Eleonóra szá­mára ez persze komoly gondot jelentett, mind anyagi, mind lelki szempontból. Amel­lett, hogy az ügyet lányaival és vejeivel egyetértésben perre vitte (ezt aztán később elveszítette), 1930-ban a Műcsarnokban egy nagyszabású árverést is rendezett a tisza- dobi műkincsekből.131 Úgy tűnik tehát, Andrássy Klára életében a pénzhiány mint probléma újra felbukkant. Feltehetően nem a mindennapi megélhetés, hanem sokkal inkább az arisztokrata életforma ugyan redukálódó, de még mindig jelen lévő repre­zentációs költségeinek szintjén okozott gondot a hitbizományok tulajdonjoga körüli bizonytalanság. Ha pedig ebben a szituációban figyelembe vesszük azt a tényt, hogy a képviselői juttatások terén éppen 1930-ban lépett életbe egy újabb emelés, amelynek köszönhetően egy magyar parlamenti képviselő nemcsak a Horthy-kori országgyű­lések történetében, hanem a szomszédos országokkal összehasonlítva is kimagasló fizetést kapott, feltételezhetjük, hogy anyagi okok is közrejátszottak Andrássy Klára politikusi ambícióiban.132 1932-ben az Újság riporterének kérdésére válaszolva szintén megélhetési gondjairól beszélt; jövedelme, úgy nyilatkozott, éppen egyenlő a nullával, pár hete viszont még 600 pengőt keresett, amit jórészt fia neveltetésére és ruháztatásá- ra költött.133 Ifj. Andrássy Gyula halálának idején legfiatalabb mostohalánya már évek óta a Margit rakparti Andrássy-palotában élt fiával. Végigkísérte nagybátyja utolsó éveit, elszigetelt­ségében, visszavonultságában. Andrássy a második „királypuccs" és az azt követő rö­vid bebörtönzése után még politizált ugyan, ám karrierje 1926 decemberében végérvé­nyesen megtört, mivel a választásokon sem a váci kerület képviselőjeként (hívei szerint a nyílt szavazás káros hatásainak köszönhetően), sem pedig a felsőház választott tag­jaként nem került be a parlamentbe.134 Ha Andrássy Klárának voltak is politikai tervei 1926-ban, példaképe, szeretett nagybátyja mellett inkább a háttérbe vonult, kvázi titkár­nőjeként hasznosítva magát.135 1931-ben viszont már a maga ura lehetett, és kilépve ne­velőapja árnyékából, de az ifj. Andrássy által ráhagyományozott szellemi-eszmei örök­séget tovább éltetve, némi legitimista színt csempészett a Friedrich-pártba. Andrássy Klára 1931. június 15-én mondta el programbeszédét a Budai Vigadóban.136 Alapállításként magát a magyar polgári női társadalom képviselőjeként aposztrofálta, ki­emelve, hogy ennek a rétegnek egyelőre a magyar parlamentben nincs érdekképviselete. 131 A tiszadobi és tőketerebesi gróf Andrássy kastélyok műtárgyai. Bp. 1930. A perhez lásd pl. Andrássy Ilona anyjához, Zichy Eleonórához. 1929. június 26. Andrássy Ilona i. m. II. 315-317. 132 Püski Levente: A Horthy-korszak parlamentje. (A Magyar Országgyűlések Története) Bp. 2015. 410-417. 133 Újság, 1932. április 3. 31. Odescalchiné ebben az időben édesanyjával lakott a Margit rakpar­ton, igen szerény létszámú személyzettel (2 fő). A cikkből kiderül az is, hogy anyagi problémái kapcsán az jelentette a legnagyobb fájdalmat számára, hogy le kellett mondania a külföldi uta­zásokról. 134 Kardos ].: A Szent Korona-tan i. m. 83-84. 135 Újság, 1931. június 14.9. 136 Herceg Odescalchiné Andrássy Klára grófnő programmbeszéde. Elmondta: 1931. évi junius hó 15-én a Budai Katolikus Körben. Bp. 1931. 32

Next

/
Thumbnails
Contents