Folia Historica 35. (Budapest, 2020)

I. TANULMÁNYOK - Bittera Éva: Andrássy Klára, egy (a)tipikus arisztokrata

az ingoványra építi jövőjét keresztülgázolva mindenen, ami eddig szent volt előtte. Ezt nem is lehet végig gondolni. Hozzá még azt is be kell szegény gyermeknek látni, hogy ez nem csak egy rettentő tragédia, de a távolabb állók előtt nevetségessé válik."120 121 - írta le a helyzetet sógornőjének az a Battyhány Ilona, akinek Eleonóra (Ella) lánya három- gyermekes anyaként szintén elvált férjétől néhány évvel korábban, és feleségül ment szerelméhez, egy Hohenlohe herceghez.U1 Az Odescalchi-Andrássy-házaspár esetében a harmadik fél minden bizonnyal Odescalchi Miklós herceg volt (Odescalchi Károly távoli rokona).122

A válás gyakorlata, pláne az asszony kezdeményezésére, a korban ritkaság- számba ment az arisztokrácia köreiben, de a növekvő tendencia ellenére még a középosztály szintjén sem volt túl gyakori.123 Odescalchiné lépése is botrányként robbant be az Andrássy-klán életébe, rövid- és hosszútávú következményekkel. Andrássy Klára a kialakult házassági válságával egyidőben édesanyjával újra Spanyolországba utazott, hogy meglátogassa a királynét és családját, ám ilyen körülmények között ez is problémákba ütközött, hiszen Zita számára is kínos lehetett egy válás előtt álló asszonyt fogadni. A legfontosabb kérdés azonban a gyermek elhelyezése volt. Az édesanya könnyen abba a helyzetbe kerülhetett volna, mint imént említett unokatestvére, Batthyány Ella, aki ugyan másodszor is férjhez ment, ám az apjuknál nevelkedő gyermekeit csak néha

7. kép

Odescalchiné Andrássy Klára és fia, Pál, 1920-as évek. (Odescalchi Mark tulajdona)

120 Batthyjány] Lajosné Andrássy Gyulánénak. Polgárdi, [1926.] augusztus 2. MNL OL P 4 475. t.

121 A szövegben előforduló személyek születési, halálozási és házassági adatainak alapvető forrása a Gudenus János-féle Magyar Főnemességi Adattár (a továbbiakban MFAT), amely a nyomtatott változat mellett online is elérhető: http://www.macse.hu/gudenus/mfat/fam. aspx?id=5151 (letöltés: 2019. nov. 4.)

122 Odescalchi Károly anyósához, ifj. Andrássy Gyulánéhoz. Polgárdi, 1926. augusztus 7. OSZK Kt. Föl. Hung. 2974.124.

123 Sárai Szabó Katalin: A munkavállaló nő az első világháború után. In: Háborúból békébe: a magyar társadalom 1918 után. Konfliktusok, kihívások, változások a háború és az összeomlás nyomán. Szerk. Bódy Zsombor. (Magyar Történelmi Emlékek/Ertekezések. Trianon dokumentumok és tanulmányok 2.) Bp. 2018.278-286.

29