Folia Historica 35. (Budapest, 2020)

UTOLSÓ FELVONÁS - IV. KÁROLY KORONÁZÁSA. KIÁLLÍTÁSI KATALÓGUS - Gödölle Mátyás: „Történelmi festmény élőben" - IV. Károly 1916. évi koronázásának ábrázolásai

a mi képes beszámolónk"20 (6. kép) A gyorsasági versenyt azonban nem a nagy képes újságok, hanem az amúgy nem elsősorban képes lapként megjelenő Az Újság nyerte, amely már a koronázás másnapján, december 31-én megjelenő számában közölte Honti Nándor hét rajzát az ünnepségről. Szintén már a másnapi, szilveszteri számában jelentetett meg két-két rajzot a Pesti Napló (Gedő Lipót), a Magyarország (Pólya Tibor), a Friss Újság (ismeretlen), valamint egyetlen, ismeretlentől származó illusztrációt Az Est.

A riportrajzolók közül a legtöbb - tízen felüli - helyszíni alkotást Bató József, Márton Ferenc és Zádor István készítette. A 28, 32 és 34 éves fiatal művészek mindhárman hadifestőként működtek az első világháború korábbi éveiben. Batónak bal karját lőtte át egy orosz golyó, míg Zádor István tüdőlövésből gyógyult fel. Szintén hadifestőként és katonaruhában (!) vett részt a ceremónián Pór Bertalan is. Egyikük sem dolgozott kizárólagosan egy újságnak, Bató illusztrációi az Uj időkben és Az Érdekes Újságban, Márton Ferencé a Társaságban, a Vasárnapi Újságban és az Illustrierte Zeitungban jelentek meg, míg Zádor István rajzait szintén a Vasárnapi Újság és az Illustrierte Zeitung, valamint a Koronázási Album közölte. A helyszíni vázlataikról, úgy tűnik, hogy később több másolatot is készíthettek - ellátva őket az aznapi dátummal! -, mert több nagyon hasonló rajzot is ismerünk tőlük, például Márton Ferenc három rajzát a kardvágásról (Kát. 16.1-3.) vagy Zádor István két teljesen egyforma, kidolgozott lapját a koronázási esküről (Kát. 14.3—4.). Zádor egyébként litográfiái sokszorosításban is megcsinálta az eskü jelenetét, amelyet 60 koronáért lehetett megvásárolni.21 A többi rajzoló közül Bér Dezső illusztrációi Az Érdekes Újságban (Kat. 5.1.; 14.1.), Herman Lipóté az Uj Időkben és a Koronázási Albumban (Kát. 11.29.; 13.4.), Horthy Béláé a Társaságban (Kát. 15.9.; 16.21.), Pór Bertalané Az Érdekes Újságban (Kát. 16.6.), míg Mühlbeck Károlyé az Uj Időkben (Kát. 4.5.; 9.3.; 10.9.; 15.7.; 16.11.) jelentek meg.

Különös megoldást választott az egyik legjelentősebb képes újság, a Tolnai Világlapja. Az 1917. januári 2., 3. és 4. számban egységes formátumú, egész oldalas rajzokban mutatta be az új király trónra lépésének eseményeit. A 24 darab, néhány soros magyarázattal ellátott illusztráció szinte képregényszerűen követi végig 1916. november 22-től, a trónnak a schönbrunni kastélyban történt hivatalos átvételétől az első uralkodói kihallgatásokon és a már Budapesten történt december 27-ei hitlevélátadáson keresztül a koronázás napjának ceremoniális eseményeit. A többnyire fiktív ábrázolások egységes kivitelűek, és nem jelzik alkotójukat, csupán néhány, a koronázás napján készült rajzon olvasható Geiger Richárd szignója, akit a feliratban a helyszínen rajzoló művészüknek neveznek.22 Ezek alapján úgy rekonstruálható a ciklus születése, hogy a szerkesztők megrajzoltatták az ismert eseményeket idealizálva, egységesen a saját művészeikkel, s ehhez néhány esetben Geiger helyszínen készült vázlatait is alapul vették. Természetesen itt sem maradt el

20 Az Érdekes Újság, 1917. január 8.1.

21 „IV. Károly király esküje. Lithografia 25 példányban, keret nélkül." Hatodik csoportkiállítás. (Az Ernst Múzeum kiállításai 30.) Rend. Ernst Lajos - Lázár Béla. Bp. 1918. Kát. 22.

22 „Rajzolóművészünknek felsőbb engedéllyel, a helyszínen készült rajza." Tolnai Vüáglapja, 1917. január. 18. 20. Ezt a formulát több másik, a ciklusba tartozó illusztráció feliratában is használták, még ott is, ahol szinte biztosan nem lehetett jelen az újság rajzolója, pl. Tisza István miniszterelnök első fogadásán november 23-án.

224