Folia Historica 35. (Budapest, 2020)

I. TANULMÁNYOK - Bittera Éva: Andrássy Klára, egy (a)tipikus arisztokrata

Ráadásul az 1917-es kormányválság és az 1918. októberi események idején a „Rakpart" majdhogynem fontosabb politikai, tanácskozási központtá vált, mint maga a Parlament épülete. Ilona és Borbála házasságkötésük után (1909, illetve 1911) elhagyták az And- rássy-palotát, csak vendégként fordultak meg a házban, Katus pedig feltehetően természete miatt sem hagyta magát olyan mértékben befolyásolni „Duci bácsi" nézetei által, mint azt húga esetében tapasztalhatjuk. Bizonyos, hogy számos új ismeretségre és hasznos tapasztalatra tett szert ezekben az években a fiatal Andrássy-grófnő - persze ehhez hozzájárult az is, hogy vonzotta a politika világa. Nem tudjuk, mit értett Ilona nővére az alatt, mikor az 1900-as évek elején ezekkel a szavakkal jellemezte húgát édesapjához írt levelében: „Bizony Kája is már rettentő nagy politikus". Bár igen csekély számú irat maradt fenn magától Andrássy Klárától, különösen a gyermekkorát tekintve, de habitusát találóan jellemzi az a tizennyolc éves korában írt levele, amelyben más felől nem is érdeklődött édesanyjától csak az aktuális belpolitikai fejleményekről. Hogy gondolkodását milyen mértékben befolyásolta nevelőapja szellemisége, úgy véljük, igen érzékletesen bizonyítja kérése anyja felé: „Kérem írja meg Mami hogy Pesten mit gondolnak, mert én saját okoskodásommal nem jövök messzire!"46 47 Első komoly politikai állásfoglalásra a két évvel későbbi események kényszerítik majd.

1918-1919: „Apokalipszis"

Hatások: összeomlás, létbizonytalanság, menekülés, emigráció, első politikai szárnypróbálgatások, Károlyi-házaspár

Kevés olyan munkát ismerünk, amely az 1918-1919-es eseményekről szólva megfelelően hangsúlyozná az összeomlásnak a magyar arisztokrácia helyzetére gyakorolt súlyos következményeit. Püski Levente mellett48 legújabban Hatos Pál49 hívja fel a történet- tudomány figyelmét arra, hogy ez a bő egy év, de különösen 1918 október-novembere radikális változásokat eredményezett a magyar társadalom fejlődésében. A német arisztokrácia történetének kutatása kapcsán a külföldi szakirodalom számára evidencia 1918-1919 jelentőségének kiemelése - ám több helyütt hangsúlyozva, hogy a forradalmak, a köztársaság kikiáltása, illetve a német nemesség címeinek eltörlése (ez nálunk majd csak jóval később, az 1947. évi IV. törvénycikkel történik meg) valójában az előző évtizedek társadalmi átalakulásainak hirtelen manifesztálódása csupán.50

46 Andrássy Hona apjához, Andrássy Tivadarhoz. Enyiczke, július 9. [1900-as évek eleje] Andrássy Ilona i. m. II. 42.

47 Andrássy Klára Zichy Eleonórához. Tiszadob, 1916. július 8. MNL OL P 4 391. t.

48 Püski Levente: Arisztokrácia a 20. századi Magyarországon I. Korunk 19. (2008) 9. sz. 82-93.

49 Hatos P.: Az elátkozott köztársaság i. m.

50 Lásd pl. Monika Wienfort: Adlige Handlungsspielräume und neue Adelstypen in der „Klassischen Moderne" (1880-1930). Geschichte und Gesellschaft 33. (2007) H. 3. 419.; Christof

Dipper: Les noblesses allemandes deupis la chute de la monarchie: état des recherches actuelles. In: Anciennes et nouvelles aristocraties de 1880 ä nos jours. Sous la direction de Didier Lancien et Monique de Saint Martin. Paris 2014.57.

14