Folia Historica 35. (Budapest, 2020)
I. TANULMÁNYOK - Istenes Mónika: A „Fáklyás-ügy". Bauer Sándor önégetése
fent további jelentések, így nem tudhatjuk, hogy miként teljesítette a rábízott feladatot, és milyen információkkal segítette a politikai rendőrség munkáját. Valószínűleg kevés sikerrel járhatott, ugyanis Sabján Miklós rájött, hogy hálózati személyt állítottak rá: Utána rám állítottak valakit. Emlékszem egy szőke srác volt, nálunk idősebb, olyan húsz év körüli. Leült mellém a rendőrkapitányság folyosóján, és érdeklődött, hogy engem miért hoztak be. Nem nagyon válaszoltam, valamiket mégis kiszedett belőlem. A Baross utcánál volt a Mézes Mackó nevű söröző, és meghívott egy sörre. így próbált belőlem információkat kiszedni, de nem tudott belőlem mit kiszedni, hiszen nem csináltunk semmit! Semmi olyat nem tettünk a Sanyival, ami miatt felelősségre tudtak volna vonni, maximum annyi, hogy a Sanyit nem jelentettük föl. Agyrém. 16 éves gyerekektől féltették a rendszert."109 Az 1969. február 11-én kelt intézkedési tervben feladatul határozták meg Berger István hálózati ellenőrzését is, de vele kapcsolatos ügynöki vagy informátori jelentésnek nincsen írásos nyoma. A vizsgálati dossziéban ugyanakkor fellelhető egy február 18-án kelt jelentés, amely a K. A. monogramú társadalmi kapcsolattól megtudott értesüléseket foglalta össze. Ebből egyértelműen kiderül, hogy az állambiztonságiakkal együttműködő K. A. a házmesterné, Kiss Istvánná gyerekével azonos. „A Sablyán-Berger társaság új pince-klubb lehetőséget keres, mivel a saját házukban a házmesterné megtiltotta a pince használatát. [...] A házban társadalmi kapcsolatunk édesanyja a házmester és így a - f. hó 9-én kb. 17 órakor - a társadalmi kapcsolatunkat bízta meg, hogy a felsorolt fiatalokat a pincéből elküldje. A pinceajtó előtt a következő szófoszlányokat hallotta: »valaki nagyon megüti a bokáját Bauer miatt«, »Milyen sok pénze volt az utolsó napokban.« Társadalmi kapcsolatunk továbbá elmondta, hogy többszöri kísérlete ellenére nem sikerült Bauert szóba hozni, mert mind Sablyán, mind Berger egyből visszakérdez, hogy miért érdeklődik. Társadalmi kapcsolatunk véleménye szerint Sablyán és Berger sokkal többet tud, mint amennyiről beszélnek."110 A röplapkészítést minden igyekezete ellenére sem tudta a politikai rendőrség bizonyítani. Figyelmük, ezzel párhuzamosan, Bauer felnőtt kapcsolatai felé fordult. Ugyanis mindkét fennmaradt hálózati jelentésben utalás van egy meg nem nevezett személyre, aki Bauer politikai nézeteinek formálásában jelentős szerepet játszott, sőt, vélhetően ő lehetett az, aki rábeszélte Bauert önmaga felgyújtására. Három személy vált különösen gyanússá. Az egyik Nagy Gábor, Bauer osztály- főnöke volt. A gyanúra az adott esetében okot, hogy több esetben látták őt Bauer lakása környékén, sőt, az esemény napján, az esti órákban megjelent Bauerék lakásán, és a történtek felől érdeklődött. A dokumentumokból nem derült ki, hogy kik látták az osztályfőnököt gyakran megfordulni az Üllői út 167. környékén, mindenesetre ennek az információnak az ismeretében határoztak Nagy Gábor „alapos" kihallgatásáról. Az osztályfőnök vallatásáról megmaradt egyetlen, másfél oldalas jegyzőkönyv egyáltalán nem tükrözi az állambiztonságiak alapos kihallgatásra irányuló szándékát. A politikai rendőrség szemében a másik gyanús személy Teszársz Kálmán volt, róla is feltételezték, hogy Bauer politika nézeteit rendszerellenes irányba befolyásolta. 109 Elhangzott Sabján Miklóssal 2010. január 20-án készült interjúban. 110 Jelentés, 1969. február 18. ÁBTL V-157854/1 314. 136
