Folia Historica 35. (Budapest, 2020)
I. TANULMÁNYOK - Istenes Mónika: A „Fáklyás-ügy". Bauer Sándor önégetése
válaszolta kérdésünkre, hogy nem tapasztalták, hogy a mentőt külföldi vagy magyar rendszámú gépkocsi követte volna."101 Az állambiztonságiaknak a Bauer iránt érdeklődő külföldi újságíró kérdését is meg kellett vizsgálni. 1969. január 20-án egy magát újságírónak nevező személy érdeklődött a fiú hogyléte felől, mondván, hogy jelentést kell tennie erről Prágában. Ezzel kapcsolatban a kórház beteghordóját és a kérdéses személlyel beszélő Meszlényi Antalt hallgatta meg Kassai László rendőr százados. A kórház alkalmazottja a következőket mondta el: „1969. január 20-án kb. 20 és 21 óra között a Központi Honvéd Kórház portáján megjelent egy kb. 175 cm magas, fekete hajú, ovális arcú, kreol barna bőrű, nyúlánk termetű, 38-40 év körüli férfi, és az iránt érdeklődött, hogy oda szállították-e be az öngyilkosságot megkísérelt személyt, továbbá be akart hozzá menni. Szándékát azzal indokolta, hogy ő újságíró és tudósító és budapesti csehszlovák követségről olyan információt kapott, hogy az öngyilkosságot elkövető csehszlovák személy, csehszlovák diák. Ezt a körülményt neki ellenőrizni, majd jelenteni kell Prágába."102 A megkérdezett kórházi alkalmazottnak úgy rémlett, hogy a Bauer iránt érdeklődő személy Josef Vlacek néven mutatkozott be. Kassai százados a jelentésében leírja, hogy „az érdeklődő újságíróval - az eligazításnak megfelelően - semmit nem közöltek, hanem arra kérték, hogy másnap reggel 8 órára menjen ismét a kórházba és a parancsnokságon keresztül kérjen tájékoztatást. Nevezett sem a megjelölt időpontban, sem azóta nem jelentkezett."103 A kérdést nem is firtatták tovább. Az 1969. január 31-én készült összefoglaló jelentésben a nyomozás során megtudot- tak összegzése mellett a további teendők és vizsgálandó kérdések is megfogalmazódtak. A dokumentum érdekessége abban rejlik, hogy ebben került átminősítésre Bauer vétke: izgatás helyett összeesküvés előkészületével gyanúsították a már halott fiatalembert: „Eddigi adataink alapján gyanú merült fel arra vonatkozóan, hogy Bauer Sándor »Az ultrabaloldal hazánkban« című programját, valamint egyéb ellenséges tartalmú írásait, elképzeléseit legközelebbi barátaival ismertette. Ezzel a Btk. 118.§-ba ütköző összeesküvés előkészületének bűntettét valósította meg."104 105 Átminősítették az eddig izgatással gyanúsított Sabján Miklós bűnét is. Esetében és az eljárásban eddig csak tanúként szereplő Berger István bűnéül a feljelentési kötelezettség elmulasztását nevezték meg: „Két barátja, Berger István és Sabján Miklós, akik a fenti programról tudomással bírtak, a Btk. 128. § (1) bekezdésébe ütköző feljelentési kötelezettség elmulasztása bűntettét követték el. Ügyükben - a vizsgálat befejezése után - körülményekre figyelemmel (fiatalkorúak, büntetlenek, párttag-munkásszülők, s a bírósági tárgyalás során az ügy szélesebb körben válna ismertté) a Btk. 60.§ alkalmazását javasoljuk."10 Mindez azt jelentette, hogy a feljelentési kötelezettség elmulasztása esetén kiszabható három évig terjedő büntetés helyett a figyelmeztetésben részesítést 101 Jelentés, 1969. február 18. ÁBTL V-157854/1 229. 102 Jelentés, 1969. március 4. ÁBTL V-157854/1 70. 103 Jelentés, 1969. március 4. ÁBTL V-157854/1 71. 104 Jelentés, 1969. január 31. ÁBTL V-157854/1 309. 105 Uo. A dokumentum tévesen tartalmazza a feljelentési kötelezettség elmulasztásáról rendelkező paragrafust. A szövegben szereplő 128. § helyett a 132. § rendelkezik erről. 134