Folia Historica 35. (Budapest, 2020)

I. TANULMÁNYOK - Istenes Mónika: A „Fáklyás-ügy". Bauer Sándor önégetése

fel a társadalmi rendszer megdöntését, és helyébe az ún. »Ultrabal« általuk képzelt formát javasolják bevezetni."77 A füzetben olvasottakat konkrét szándékként kezelték, az esemény napjának estéjén már meg is született a társadalmi rendszer megdöntésére irányuló szándék fikciója, ám ekkor még csak néhány füzet állt „bizonyítékként" a politikai rendőrség rendelkezésére. Ennél sokkal több bizonyítékot kellett összegyűjteni, amelyek igazolják az „ellenforradalmi" koncepciót, és ki kellett nyomozni azt is, hogy kik lehetnek Bauer társai, akikkel a rendszer megdöntését akarta megvalósítani. Másnap, 1969. január 21-én megkezdődtek a kihallgatások.

Az első kihallgatottak között voltak a segítő szemtanúk, továbbá Sabján Miklós és Berger István, a házmester és egy ismerős lány. Sabján Miklós első kihallgatásáról készült jegyzőkönyv szerint nem tanúként, hanem már első alkalommal terheltként hallgatták ki. A terheltté nyilvánításáról szóló határozat a kihallgatás napján, de még azt megelőzően keletkezett. Terheltté nyilvánításának indoka a következő volt: „A rendelkezésre álló adatok szerint nevezett szoros baráti kapcsolatot tartott fenn Bauer Sándor Bp-i lakossal, akinek a birtokában különböző ellenséges tartalmú írások, feljegyzések voltak. Ezen írások tartalmát nevezettel megbeszélte, elolvasta, illetve azok ismertetésében résztvett. Ez a cselekmény a Btk. 127,§ (1) bek. b., pontjába ütköző izgatás bűntettének megállapítására alkalmas."78 E szerint Sabján Miklós a Magyar Népköztársaság, ennek államrendje, illetve az államrend valamely alapintézménye ellen gyűlölet keltésére alkalmas cselekményt követett el, ami fél évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett.

A nyomozást végzők már a kihallgatás előtt tényként kezelték, hogy Sabján egyike azon társaknak, akikkel Bauer meg akarta dönteni a fennálló rendszert. E koncepció igazolásához a megfelelő vallomás megtételére kellett kényszeríteni Sabján Miklóst. Az első, hosszú órákon keresztül tartó kihallgatáskor Sabján valóban említést tett arról, hogy tudomása volt azon füzet létezéséről, amelyben Bauer valamiféle elméletet dolgozott ki a szocializmus magyarországi jövőjéről. A jegyzőkönyv szerint ezt csak egyszer mutatta meg neki Bauer, így Sabján Miklós annak tartalmáról részletesen nem tudott beszámolni. Az állambiztonságiak előzetes koncepcióját, miszerint az ebben foglaltak ismertetésében részt vett volna, és amely koncepción a terheltté nyilvánítás alapult, Sabján vallomása megcáfolta.

Sabján első jegyzőkönyvében olvasható a Bauer politikai nézeteiről szóló részben már ismertetett forradalom kirobbantásának terve és megvalósításának részletei, amelyről ma már azt is biztosan állíthatjuk, hogy nem Sabján Miklós szájából elhangzott mondatok voltak, hanem egy általa elmesélt történetből a nyomozást végzők által kierőltetett, az „ellen- forradalmi" koncepcióba beleülő történet.

Ugyanezen a napon, 1969. január 21-én került sor az Üllői út 167. szám alatt lakó másik barát, Berger István kihallgatására is. Kezdetben őt Sabjántól eltérően nem terheltként, hanem csak gyanúsítottként hallgatták ki. A Bauerhez ugyanolyan közel álló barátok közötti különbségtétel okára nincs utalás a fennmaradt dokumentumokban. Berger terheltté nyilvánítási határozata csak 1969. február 6-án született meg. A terheltté

77 Jelentés, Budapest, 1969. január 21. ÁBTL V-157854/152.

78 Határozat terheltté nyilvánításról, 1969. január 21. ÁBTL V-157854/1 95.

125