Folia Historica 35. (Budapest, 2020)
I. TANULMÁNYOK - Istenes Mónika: A „Fáklyás-ügy". Bauer Sándor önégetése
A másik a Magyar Távirati Iroda bizalmas anyagai voltak. E „bizalmas" kiadványokban kaptak helyet azok a híradások, amelyek megjelenhettek ugyan, de amelyekről csak egy szűkebb vezetői csoport szerezhetett tudomást.49 Vagyis ezek nem számítottak illegálisnak, de csak egy szűk kör olvashatta őket. Egyes tanúvallomásokban említésre került, hogy Bauer birtokában voltak bizalmas MTI-kiadványok, és hogy ezeket az iskolába is bevitte, sőt történelemtanárának is kölcsönadta. „Az ugyancsak felmutatott MTI Bizalmas kiadványokkal kapcsolatban annyit tudok elmondani, hogy emlékezetem szerint 1968. december elején 1 db-ot láttam nála az iskolában, és megkérdeztem tőle, hogy mi ez. Azt válaszolta, hogy ezt csak fontosabb beosztásban lévő emberek kapják, újságárusnál nem lehet kapni, és érdekes politikai cikkek vannak benne. Emlékezetem szerint a kínai helyzettel kapcsolatban fel is olvasott nekem egy részletet, amikor Szilágyi János nevű osztálytársunk is ott volt. A bemutatott kiadvány eredetére vonatkozóan Bauer Sándor semmit nem mondott."50 A középiskolai történelemtanár vallomásában már utalást találunk a kiadáványok forrására: „Kérdésre elmondom, hogy emlékezetem szerint 1968. december első felében lehetett, amig egy óra végén megvárta, míg a diákok kimentek az osztályból, majd azzal szólított meg, hogy nem érdekelnek-e engem az ilyen folyóiratok, helyesebben MTI »Bizalmas« kiadványok. Kérdezés nélkül hozzátette, hogy ezeket az édesapjától kapja."51 Az édesapáról tudjuk, hogy a Gogol utcai pártgarázs művezetője volt. E munkakör alapján nem tartozott ahhoz a szűk vezetői körhöz, amely bepillantást nyert a bizalmas híranyagokba, ezért kevéssé elképzelhető, hogy Bauer tőle kapta volna az újságokat. Az állambiztonságiak nyomozati tevékenységekor igazolást nyert, hogy a Bauer birtokában lévő kiadványok nem az édesapától származtak. A fent említett két médiumon túl Bauer olyan illegális - főként 1956-tal foglalkozó - kiadványokat is olvasott, amelyek tartalma szintén ellentétes volt a pártállam által hirdetettekkel, és amelyekről szintén nem tudni, hogyan tehetett szert rájuk. Csak annyit tudunk, hogy Bauer ezeket ismerte, olvasta, a tartalmukkal azonosult, és baráti körében terjesztette is azokat. A Pince Klub Bauer Sándor egyes politikai elgondolásait, vágyait nemcsak írásban rögzítette, hanem baráti körében szóban is kifejtette. Az ilyen jellegű beszélgetések túlnyomó részt Bauerék vagy valamelyik másik barát lakásán zajlottak, kisebbrészt az iskolában, majd 1968 őszétől rövid ideig az Üllői út 167. számú ház pincéjében létrehozott úgynevezett Pince Klubban is. A jegyzőkönyvek tanúsága szerint az Üllői úti Pince Klub létrehozásának ötlete egy, a közelben lakó és a baráti körhöz tartozó fiúé volt.52 A helyiség a tanúk vallomása 49 Takács Róbert: A sajtóirányítás szervezete a Kádár-korszakban http://www.mediakutato.hu/ cikk/2009_03_osz/07_sajtoiranyitas_kadar/ (letöltés 2010. jan. 10.) 50 Wizer László tanúkihallgatási jegyzőkönyve, 1969. február 28. ÁSZTL V-157854/1 186. 51 Szécsányi Oszkár tanúkihallgatási jegyzőkönyve, 1969. február 24. ÁSZTL V-157854/1 233. 52 Kapus József tanúkihallgatási jegyzőkönyve, 1969. január 22. ÁSZTL V-157854/1 159. 115
