Folia Historica 35. (Budapest, 2020)
I. TANULMÁNYOK - Istenes Mónika: A „Fáklyás-ügy". Bauer Sándor önégetése
Szüleinek írt búcsúlevelében a diáklány közölte, hogy öngyilkosságát nem önszántából, hanem kényszer hatására követi el.22 A két ügyet összekapcsolva a magyar pártsajtóban 1969. január utolsó napjaiban egy „szenzációs leleplezés" során a hazai nyilvánosság elé tárták, hogy „jobboldali provokátorok" kényszerítették halálba a csehszlovák diákokat.23 A Bauer által hátrahagyott búcsúlevelekből egyértelműen kiderül, hogy tudott Jan Palach önégetéséről, annak valódi okáról és kivitelezési módjáról. A magyarországi szocialista berendezkedésre és a szovjet csapatok magyarországi tartózkodására ellenszenvvel tekintő és nagy tettre készülő fiú valószínűsíthetően Jan Palach tettének hatására határozta el önmaga felgyújtását. A későbbiekben azt is látni fogjuk, hogy Bauer esetében is voltak utalások egy ismeretlen, az önégetésére felbíztató személy vagy személyek létezésére, hiszen néhányan valószínűtlennek tartották, hogy Bauer minden külső hatás nélkül szánta rá magát önmaga felgyújtására. A „Fáklyás" fedőnevű ügy 1969. január 20-án munkához látott a politikai rendőrség, titkos vizsgálati dossziét nyitottak, és kezdetét vette a két hónapon át tartó állambiztonsági munka, amely csak a nyomozati szakaszig jutott el. A korszakkal foglalkozó történészek által feldolgozott egyes perekkel igazolható, hogy az állambiztonságiak 1956 után is alkalmaztak koncepciós módszereket.24 A Bauer-ügyben is tetten érhető ezen metódus, a fennmaradt nyomozati anyagokból és interjúk segítségével kimutatható, hogy a rendszer politikai rendőrsége maga alakította ki a Bauer Sándor tettével kapcsolatos koncepciót, és minden erejével törekedett annak realizálására. Az állambiztonság emberei Bauert egy pszichésen beteg fiúként igyekezték beállítani, tettét a közvélemény felé sikeres öngyilkossági kísérletként kommunikálták, a színfalak mögött pedig egy általa kitervelt államellenes bűncselekményt igyekeztek leleplezni. A nyomozás megkezdésekor izgatással vádolták a kórházi ágyon fekvő fiút, három héttel később viszont összeesküvésre irányuló előkészületi cselekmény gyanúja miatt nyomoztak a már halott fiú és társai ellen, ám ennek bizonyíthatatlansága miatt 1969. március 19-én lezárták a vizsgálatot. A rendelkezésre álló és hiányzó dokumentumok A „Fáklyás" fedőnévvel ellátott Bauer-ügyről fennmaradt dokumentumokat az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára őrzi, az iratanyag 1997 óta kutatható. A két- kötetnyi, „Verebély János és társai", valamint „Sabján Miklós és társai" címet viselő dossziéban található iratok nagy részét a rendőrségen felvett tanúkihallgatási jegyzőkönyvek adják. A nyomozati iratok között fellelhetők továbbá a nyomozást elrendelő 22 Népszabadság, 1969. január 26. 2. 23 Népszabadság, 1969. január 28.2. 24 Kiszely Gábor: Állambiztonság 1956—1990. Bp. 2001.144-189. 106
