Folia Historica 35. (Budapest, 2020)

I. TANULMÁNYOK - Istenes Mónika: A „Fáklyás-ügy". Bauer Sándor önégetése

berendezkedés elfogadását, Kádár személyének és hatalmi pozíciójának kétségbevon- hatatlanságát, a Varsói Szerződésen keresztül a Szovjetunióval való katonai szövetség és hűség megkérdőjelezhetetlenségét takarta.3

A forradalom leverése után az ország lakói számára nyilvánvalóvá vált, hogy a fennálló rendszer nem változtatható meg, így politikai magatartásukat ehhez a tényhez kellett igazítaniuk. A hatalom képviselői íratlan közmegegyezést kínáltak a társadalomnak, amelyet az „aki nincs ellenünk, az velünk van" elv érzékletesen szemléltetett. Ennek lényege az volt, hogy az ország lakosaitól már nem követelték meg, hogy dicsérjék a rendszert, az elvárás sokkal inkább a politikai semlegesség, illetve a fennálló berendezkedés nyilvános kritikájának kerülése volt. Az e kívánalomnak eleget tevők akár gyarapodhattak is a rendszer adta keretek között.4 5

A politikai vezetésnek biztosítékra, támaszra volt szüksége uralma fenntartásához. Ezek egyike a Magyarországon állomásozó szovjet hadsereg csapatai voltak, és bár direkt bevetésükre 1956 után nem került sor, de ittlétükkel csorbult a magyar függetlenség. A diktatórikus pártállami rendszer működéséhez elengedhetetlen volt a politikai rendőrség működése is. Az egykori AVH funkcióját a Kádár-korszakban a belügyminisztérium alárendeltségébe sorolt rendőrség, ezen belül a politikai nyomozó osztály, valamint a IlI/III-as csoportfőnökség vette át. A szervezet működtetését a hatalom gyakorlói szemszögéből az tette szükségessé, hogy az országban ezrével voltak olyanok, akik nem fogadták el a felkínált alkut, és valamilyen módon feszegetni próbálták a szabadsághiányos rendszer kereteit. Őket ellenségnek nyilvánították, hiszen veszélyeztették a fennálló berendezkedést, így szükségessé vált az ártalmatlanná tételük.6

Bauer Sándor és a „Fáklyás" fedőnevű ügy Ki volt Bauer Sándor?

Bauer Sándor 1952. február 28-án született Budapesten. Édesapja Bauer Sándor, édesanyja Vácz Auguszta. Édesapja a Gogol utcai pártgarázs művezetőjeként vonult nyugdíjba, édesanyja vezető óvónőként dolgozott. A nagybátyjával készült interjúból tudjuk, hogy Bauer Sándor házasságon kívüli gyerekként fogant, édesanyja és édesapja egy nyaralás során ismerkedett meg. A „nagy Sanyi", ahogy a családtagok Bauer apját nevezték, házasságban élt, de ebből a házasságból gyermeke nem születetett.7 Bauer Sándor szülei nem kötöttek házasságot, a fiút az édesanyja mindvégig egyedül nevelte. Egyes tanúvallomások és a rokonok elmondása szerint az édesapa rendszeresen láto3 Bihari Mihály: Kádár és rendszere. Rubicon 11. (2000) 7-8. sz. 55.

4 Valuch Tibor: A „gulyáskommunizmus" valósága. Rubicon 13. (2001) 10. sz. -14. (2002) 1. sz. 70.

5 Magyarország története 1918-1990. Szerk. Pölöskei Ferenc - Gergely Jenő — Izsák Lajos. Bp. 1995.241.

6 Urbán Attila: Kádár politikai rendőrsége. A BM ül. (Allambiztonsági) Főcsoportfőnökség felépítése és működése. Rubicon 18. (2007) Különszám 58-65.

7 Elhangzott Vácz Lászlóval 2009. november 12-én készült interjúban.

101