Folia Historica 34. (Budapest, 2019)

I. TANULMÁNYOK - Radnóti Klára: Zenei matinék a Nemzeti Múzeumban

műsoráról, de zenei értékük igen nagy. A preklasszikus mesterek művein kívül tudatos műsorpolitikával az együttes megszólaltat modem külföldi és magyar kamarajellegű műveket is.""1 A Székelyföldi Művészeti Év célja, hogy a közönség megismerje „a mai magyar művészet legjavát", így a rendezők kiállításokat, előadásokat, koncerteket szerveznek, s ebbe a vonulatba illeszkedik a Kresz-féle együttes műsora is: Kodály, J. S. Bach, Mozart, Lully, Boccherini, Schubert és Veress Sándor^ (Kresz felkérésére írt) népi ihletésű műve.

A Kresz-féle koncertek tehát nagyon magas színvonalon, válogatott művészek előadásában folynak egészen 1944-ig, mikor is félbeszakadnak, s bár Kresz Géza próbálkozott a háború után a sorozat újraindításával,51 52 53 54 55 56 57 58 ezirányú törekvései kudarcba fulladtak. Koncertekre azonban később is volt igény, sőt, Kresz Géza múzeumi matinéi bizonyos mértékig mintát is adtak az utódoknak. Munkásságáról születésének 90. évfordulóján, 1972-ben kamarakiállítással emlékezett meg a múzeum - bár valójában inkább csak helyet adott Kresz Mária (Kresz Géza néprajzkutató-muzeológus leánya) apjáról összegyűjtött anyagának.4 A megnyitó beszédet Raies István mondta, koncertet az egykor Kresz Géza vezetése alatt álló „Bartók Béla Zenei Szakiskola" növendékei adtak. Aztán ugyanebben az évben - ugyanezzel a négy asztali tárlóval - Kresz Géza egykori lakóhelyén, a kápolnás- nyéki Vörösmarty-házban emlékeztek meg a nagy hegedűs életéről. Szintén az ő emlékére 1982-ben a Tátray-vonósnégyes adott koncertet a Vörösmarty-házban, illetve a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában is növendékhangversenyt szerveztek tiszteletére.

Bár Kresz Géza neve, múzeumi koncertsorozata manapság nem közismert, mégsem maradt kezdeményezése folytatás nélkül. Ha nem is az ő neve alatt, de zenei matinékat azóta is rendeznek múzeumainkban, hasonló célkitűzésekkel, mint ahogy azt annak idején ő is tette. S ha esetleg nem délelőtt, hanem délután, vagy este szólalnak meg a hangszerek, a cél ugyanaz: a zenét minél szélesebb körben népszerűsíteni, minél szélesebb körhöz eljuttatni a szervezők által értékesnek ítélt muzsikát. Az 1950-es években is rendeztek a Nemzeti Múzeumban koncerteket (bemutatták például Haydn A patikus című vígoperáját)/" majd Gábry György kinevezésével a Hangszergyűjtemény élére, új erőre kapott

51 Székelyföldi Művészeti Év 1943 szeptember-1944 június. Műsor. Marosvásárhely-Székelyud- varhely-Sepsiszentgyörgy-Csíkszereda. Bp., 1943. 77.

52 A Magyarországon ma nem túlságosan ismert Veress Sándor (1907-1992) a Bartókot és Kodályt követő magyar zeneszerző-nemzedék nemzetközileg elismert képviselője. Népzenekutatóként és zongoraművészként is jelentős.

53 Király P. i. m. 39.

54 MNM Újkori Osztály 863-02-8/72. UO.

55 Raies István (1912-1986) zenekritikus, író, műfordító, zongoraművész. Zenei, irodalmi folyóiratok munkatársa, a Rádió, majd a Magyar Televízió zenei recenzense. In: Brockhaus Riemann Zenei Lexikon i. m. 176.

56 MNM KAD XXXVIII/968. Kresz Géza születésének 90. évf. emlékkiállítás. 1972. VI. 9.

57 Kresz, M.-Király, P. i. m. 195. - itt tévesen jelent meg a Nemzeti Múzeumban rendezett emlékkiállítás időpontja - a szerzők 1969-re datálják, míg a múzeumi dokumentumok szerint 1972-ben volt.

58 Volly I. i. m. 21.

86