Folia Historica 34. (Budapest, 2019)

I. TANULMÁNYOK - Radnóti Klára: Zenei matinék a Nemzeti Múzeumban

Frank Lajos csellista41, Schwalm Ferenc4“ (ő gordonon játszik), Bisztriczky Tibor43, Böszörményi Nagy Géza44 45 46 - ők is mind kollégák a főiskolán stb.

Különös gondot fordítottak a koncertek programjára: 1939-ben karácsony másnapjára Bach IV. Brandenburgi versenyét, Esterházy Pál Harmonia Caelestisét, Corelli Karácsonyi Concertoját és egy két zongorás Bach versenyművet terveztek, farsangra viszont „közkívánatra" Mozart Falusi muzsikusok című zenei tréfáját adták elő. Kortárs szerző művét is játszották: Kodály Trió-szerenádja (op. 12. F-dúr), Weiner Leó II. Magyar Divertimentója (1938) is sorra került - utóbbi 1940. december 1-én. 1942. március 1-én Rameau, Lully, Mozart és Debussy mellett Bartók román táncai is felhangzottak. A Harmonia Caelestisről tudni lehet, hogy a 20. században a múzeumban volt a bemutatója, és ugyanez vonatkozik Brahms Liebesliederwalzerére is (Kilenc dal négy szólóhangra, a szerző addig ismeretlen zenekarkíséretes feldolgozásában).431943-ban Monteverdi halálának 300. évfordulójára emlékeztek, valamint egy alkalmat a 17-18. századi itáliai szerzők megismertetésére szántak - Pergolesi Stabat Materét ekkor a Szilágyi Erzsébet Leánygimnázium Kamarakórusa adta elő, B. Sztojanovits Adrienne4 vezetésével. 1944-ben a IV. matinét Bachnak szentelték, s megemlékeztek a korábban oly gyakran szereplő, s időközben elhunyt Du- rigó Ilonáról. Bár az eredeti célkitűzés szerint a hangversenyek a 18. század kamarazenéjét, a fejedelmi és főúri udvarok zenéjét idéznék fel, a Kresz által összeállított műsorok ennél sokkal szélesebb kört öleltek fel. Egyrészt visszanyúltak a reneszánsz mesterekig (Luca Marenzio, Orlando di Lasso, John Dowland, Vincenzo Galilei (Galileo Galilei apja). Kresz Géza kamarazenekara és vendégei hódoltak a legnagyobb barokk zeneszerzők (J. S. Bach, Antonio Vivaldi, Jean-Philipp Rameau, Jean-Baptiste Lully, Domenico Scarlatti, Luigi Cherubini) előtt, de megszólaltatták a csembalistaként jelentős Pietro Domenico Paradisi (1701-1791), az Argentínában jezsuita misszionáriusként komponáló Domenico Zipoli (1688-1726) muzsikáját is. A közönség belehallgathatott a német földön orgonáló Johann Philipp Krieger (1649-1725), a Veracini-tanítvány Giuseppe Tartini (1692-1770), a veronai születésű, de főként a müncheni udvarban alkotó Evaristo Felice dali'Abaco (1675-1742), majd az opera buffa mestereként ismert Giovanni Paisiello (1740-1816) műveibe is. Ezen túl nagy hangsúlyt kapott a romantikus zene: Amédée-Ernest Chausson, Cesar Franck művei is színre kerülek. Műsorra tűzték a tonális zene utolsó mestereinek, Joseph Marxnak (1882-1964) dalait, Johannes Brahms sikerdarabját, a h-moll klarinétkvintettet

41 Frank Lajos (1908-1999) gordonkaművész és -tanár. 1940-től az Albert Vonósnégyes tagja. 1942-től a Budapesti Hangversenyzenekar és a Rádiózenekar, 1945és 1965között a Magyar Állami Operaház szólamvezető gordonkaművésze. 1954-től 1966-ig a Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola tanszékvezető tanára, 1966-tól nyugalomba vonulásáig a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Zenetanárképző Intézete budapesti tagozatának tanára. Búcsúzunk. Muzsika 42. (1999) 3. sz. 49.

42 1924/25-1953/44-ig. In: Nagy tanárok, híres tanítványok i. m. 400.

43 1943/44-ben. In: Nagy tanárok, híres tanítványok i. m. 372.

44 Retkes Attila: Böszörményi Nagy Béla. In: Nagy tanárok, híres tanítványok i. m. 66-67.

45 Király P. i. m. 39.

46 Sztojanovits Adrienne (1890-1976) alt énekesnő és énektanár, 1913-59 között a Szilágyi Erzsébet Leánygimnázium énektanára, Kodály kórusművek bemutató karnagya. In: Brockhaus Riemann Zenei Lexikon i. m. 474.

84