Folia Historica 34. (Budapest, 2019)

I. TANULMÁNYOK - Radnóti Klára: Zenei matinék a Nemzeti Múzeumban

és Bartók nevével jelzett zenei mozgalommal összhangban - hogy a zene a szélesebb néptömegeké is. „Kresz Géza, a Hart House vonósnégyes vezetője munkanélkülieknek és iskolás gyermekeknek rendezett hangversenyekkel 10 centért ugyanazt az élvezetet nyújtja, amiért a módosabbak dollárokat fizetnek" - olvasható a Kanadai Magyar Újság 1933. november 14-i számában, a Neveli a nincsteleneket nagy hegedűsünk (sic) című cikkben, ahol hosszabban méltatják a 10 éve sikeres vonósnégyest.lD Ez a törekvés végig jellemző marad a művészre, még ha Magyarországon ilyen formában nem is sikerül megvalósítani terveit. Voltaképpen már az is csodaszámba megy, hogy az első három koncert után (1938) minden nehézség, pénztelenség, sőt, világháború dacára rendben, sőt sikeresen zajlanak a múzeumi koncertek, kiváló résztvevőkkel, műsorral és látogatottsággal - évente hat alkalommal.

A Magyar Nemzeti Múzeum Barátainak Egyesülete nevében Széchenyi Bertalan gróf, elnök és Zichy István gróf,15 16 17 ügyvezető elnök hívja meg tisztelettel „Nagyméltóságodat/ Méltóságodat/Nagyságodat" a múzeum dísztermében (régi főrendiházi terem) rendezendő koncertekre. Az első előadásra 1938. február 6-án került sor. A műsort Kresz Géza állította össze Antonio Vivaldi, J. S. Bach és Wolfgang Amadeus Mozart műveiből, s emellett „régi dallamok és táncok" hangzottak el: Christoph Förster (1693-1745), Giles Farnaby (1560 körül-1640) Jean Philippe Rameau (1683-1764) és Luigi Boccherini (1743-1805) műveiből. Bár Giles Farnaby az angol billentyűs zene legrégibb mestereinek egyike, Förster pedig termékeny német komponista volt, Magyarországon ebben a korban nem volt szokás ún. „kismesterek" műveit előadni koncerten. Rameau és Boccherini nevét ugyan a művelt közönség ismerhette, de ez a műsorválasztás meglehetősen szokatlan lehetett a publikum számára. Ugyancsak ritka a kamarazenekari hangverseny. Pedig a múzeum díszterme kifejezetten kisebb kamaraegyüttesek koncertjeinek befogadására alkalmas méreteinél, akusztikájánál fogva. Kresz Géza ebben is úttörő szerepet vállalt: az ő kamarazenekarának létrejötte előtt nem volt ilyen formáció a magyar koncertéletben.

A koncerten Kresz Géza kamarazenekara mellett közreműködött Dohnányi Ernő és Dömötör Lajos. Dohnányi Ernő (1877-1960) ebben az időben már nagynevű zenész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola professzora, zongoristaként, karmesterként, zeneszerzőként egyaránt jelentős művész (tanítványa volt többek között Fischer Annie, Solti György, Földes Andor stb.),' Dömötör Lajos az Operaház első fuvolása, szintén

15 Kanadai Magyar Újság - Canadian Hungarian News. Winnipeg, 1933. november 14. In: Kresz, M.-Király, P. i. m. 126. - itt jelent meg az újság fotója

16 Zichy István, gróf (1879-1951) őstörténész, festő és grafikus, az MTA tagja (1925). Fiatal korában festőnek készült, Münchenben Hollósy Simontól tanult, majd Nagybányán és Párizsban folytatott művészeti tanulmányokat. Később a magyar őstörténet kérdései foglalkoztatták. 1913-tól 1919-ig a Szépművészeti Múzeum történeti képcsarnokának vezetője; 1934-44 között a Magyar Nemzeti Múzeum (akkor Országos Magyar Történeti Múzeum) főigazgatója volt.

17 Battn András: Magyar Művészek itthon és a nagyvilágban. In: „Symphonia Hungarorum" Magyarország zenekultúrájának ezer éve. Szerk.: Kárpáti János. Bp., 2001.201-216.202. és 206.

79