Folia Historica 34. (Budapest, 2019)
I. TANULMÁNYOK - Varga Lujza: Ferenc József utolsó diplomatája - Hevesy Pál
Revízió és közös vámterület - Hevesy memoranduma 1931. január 19-én Hevesy levélben kereste meg a korszak magyar külügyének egyik vezetőjét, Khuen-Héderváry Sándort, amelyhez egy memorandumot is csatolt Revízió és közös vámterület címmel.72 Ebben a magyar politikai élet több vezetőjéhez (például Bethlen István és Walko Lajos) is eljuttatott, és általuk elutasított73 memorandumban Hevesy egy Magyarországot és a kisantant államait egyaránt tömörítő gazdasági szövetségre tett javaslatot. Mivel a gazdasági egység létrehozásához előbb a területi viták rendezésére lett volna szükség, a kisantant számára nyilván elfogadhatatlan elképzelése szerint a vitás területek önálló, önkormányzati működést kaptak volna. 1931-es memorandumában tehát (1926-ban Horthynak tett javaslatához hasonlóan) ismételten azt vetette fel, hogy a kérdéses területek 10 évig kvázi önállóan működnének, majd ezt követően népszavazással döntenének további sorsukról - cserébe gazdasági egységet ajánlott. „A megszállott területek kérdésének kikapcsolására vonatkozó fenti javaslattal egyidejűleg felajánljuk a szomszédos 4 államnak egy velünk közös vámterületet. E vámközösség a régi Monarchia egységes vámterületét állítaná vissza, kivéve Galíciát, de megnagyobbítva Ó-Romá- niával és O-Szerbiával. Politikai függetlenségüket és államformájukat az egyes államok e vámterületen megtartanák. Kétségtelen, hogy ilyen népszavazások vagy az autonom helyzet meghosszabbítását eredményeznék, vagy pedig nagy területeket juttatnának vissza Magyarországhoz. Ezen a vámterületen az agrárállamok minden nehézség nélkül helyezhetnék el terményeiket és csak kevés gabonafelesleg maradna a vámkülföldre való kivitel céljaira. Az ipar fellendülése felvirágoztatná a mezőgazdaságot és emelné ennek árait... Ezzel megerősödne a közép-európai piac, ami mind az öt országnak jót tenne, mivel kevésbé lesznek a világpiaci áraknak alávetve."74 Hevesy ekkor már tisztában volt azzal, hogy egy ilyen javaslatot a kisantant államai elutasítanának, hiszen néhány évvel korábban, 1926-ban ezt az ötletet már felvetette, a kisantant államai pedig elutasították. Ezt ő maga így fogalmazta meg: „Természetesen egy percig sem vagyok kétségben az iránt, hogy a Kis-Entente államok kormányai visz- szautasítanák úgy ezt, mint minden más ajánlatot, mely revízióval volna kapcsolatos. De a Kis-Entente államok lakossága már megoszolnék véleményében. Benes azt mondaná 'Nem', Massaryk ellenben már gondolkodóba esnék. A románok, rendkívül súlyos politikai, gazdasági és lehető legrosszabb hitelviszonyaiknál fogva talán valami kevéssel több megértést mutatnának. A horvátokat egy üyen ajánlat esetén nehezen bírnák kötelékükben tovább megtartani a belgrádiak. [... ] A Kis-Entente egyes államai pedig más-más attitude- öt is árulhatnak el ajánlatunkkal szemben, aminek következtében az is megtörténhetik, hogy az ő mai szövetségükre bomlasztó hatással lenne ez a terv."75 Hevesy tehát úgy gondolta, hogy Magyarország pusztán a gazdasági egység felajánlásával is nyerne. „Javaslatomban csupán annyi a novum, hogy egyidejűleg kívánunk revíziót és ajánlunk fel közös vámterületet, vagyis kérünk és nyújtunk egyidejűleg. [... ] 72 Hevesy Pál levele Khuen-Héderváry Sándornak. Budapest, 1931. január 19. MNL OL K 64 48. cs. 41. t. 73 Hevesy Pál levele Walko Lajosnak. San Sebastian, 1931. augusztus 30. MNL OL K 64 48. cs. 41. t. 74 Hevesy P. Revízió és közös vámterület i. m. 4. 75 Uo. 7-8. 68
